Miközben Nagy-Britanniában a legtöbben fájdalommal és szeretettel gyászolják II. Erzsébetet, a világ egyes országaiban még inkább előtérbe kerül a téma, hogy ne az Egyesült Királyság uralkodója legyen az államfőjük.

A királynő sokat tett az uralkodása alatt szétesett gyarmatbirodalom után létrejött Nemzetközösség megerősítéséért. Viszont rendezetlen egy kérdés: a rabszolgaság miatti kártérítés ügye.

A szervezeten belül 14 olyan állam van, amely bár elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától, meghagyta államfőnek a királynőt – akit most fia, III. Károly vált fel.

Köztük van a gazdag Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, de az olyan szegényebb országok is, mint Jamaica és más karibi államok.

„Már eddig is téma volt a republikanizmus több ilyen országban. De amíg a királynő élt, addig megvolt az érzelmi kötődés – a személyhez és nem az intézményhez” – mondta Brooke Newman, a Virginia Nemzetközösségi Egyetem segédprofesszora.

„Most, hogy ő nincs, sokkal kisebb az érzelmi kötődés és még kisebb III. Károly személyéhez” – tette hozzá.

A dolog már akkor világossá vált, amikor Vilmos herceg és Katalin hercegnő a tavasszal Jamaicában járt és bocsánatot kért a briteknek a rabszolgakereskedelemben játszott szerepéért. Ezt egyrészt olyan reakciók követték, hogy „mindez kevés”, másrészt Andrew Holnes miniszterelnök nyíltan megmondta nekik: áttérnek a köztársasági államformára.

„Továbblépünk” – tette hozzá és azt is megjegyezte: „a rabszolgaság borzalmainak kérdése megoldatlan maradt”.

Több karibi országban is sértettséget váltott ki, hogy a negyvenes évektől kezdve bevándorlásra buzdított és Nagy-Britanniában letelepedett már idős emberektől jogosultságokat vontak meg – például az egészségügyi ellátásra és banki szolgáltatásokra. Volt, akit deportáltak, arra hivatkozva, hogy nem voltak meg a megfelelő papírjaik – azaz hogy illegális bevándorlók voltak. A brit belügy rájuk testálta a bizonyítás terhét, miközben a brit bürokrácia hanyagul kezelte papírjaikat vagy csak szüleik útlevelében szerepeltek.

Miközben az új-zélandi miniszterelnök kizárta, hogy országa belátható időn belül köztársasággá váljon, Ausztráliában pedig sebeket tépett fel a múlt, és a kormányfő ígérete szerint először azt a kérdést kell rendezni, hogy az alkotmányban megemlékezzenek az ország őslakosairól. Ezt követheti majd a köztársaságról szóló újabb népszavazás, ami politológusok szerint 5-10 év távolságban van.

A karibi szigetvilágban tisztább a képlet. Barbados például tavaly novemberben vált meg a brit koronától és lett köztársaság. A közeli Antigua és Barbuda hamarosan népszavazást akar tartani a kérdésről.

„Csodálkoznék, ha, amikor Vilmos herceg lép Károly helyére, sok Nemzetközösségi állam maradna a brit korona alatt” – mondta a korábban idézett Brooke Newman.

Jamaicában úgy látják: a köztársaság nagyobb demokráciát és átláthatóságot hozna. Ráadásul jogi értelemben az ország legfőbb fellebbviteli bírósága Nagy-Britanniában van. A jogorvoslatért tehát brit vízumot kell szerezni és kifizetni a repülőutat. És: a szigeten a 19. századig rabszolgaságban éltek a britek által odaszállított emberek,

felszabadításukkor pedig a korona a gazdáiknak és nem nekik fizetett kártérítést.

Sokan még mindig úgy látják: a brit monarchia gazdagsága a rabszolgaságból is származik és ezért kompenzáció jár nekik.

(Nyitóképünkön: 96 ágyúlövést adnak le II. Erzsébet brit uralkodó tiszteletére a parlament épületénél Canberrában 2022. szeptember 9-én.)