Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Joe Biden amerikai elnök aláírja az 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot a washingtoni Fehér Házban 2021. március 11-én. A demokrata többségű képviselőház 220-211 arányban hagyta jóvá a republikánusok által vitatott csomagot, amelynek célja, hogy segítse a koronavírus-járvány elleni küzdelmet és a legyengült amerikai gazdaság helyreállítását.
Nyitókép: Andrew Harnik

Kötelező oltás: megbukott Joe Biden terve

Az amerikai szenátus leszavazta Joe Biden amerikai elnök korábbi rendeletét, amely kötelezővé tette volna a 100 főnél nagyobb vállalatok alkalmazottainak a koronavírus elleni védőoltás felvételét vagy a folyamatos, heti tesztelést – jelentette a The Washington Times.

A jobboldali-konzervatív amerikai napilap online tudósítása szerint a washingtoni idő szerint szerda esti szavazáson 52-48 arányban elfogadott törvényjavaslat most visszakerül a képviselőházba, ahol a demokrata párti többséggel szemben már jóval nehezebb dolga lesz a republikánus képviselőknek, hogy kétpárti támogatással megsemmisítsék az elnöki rendeletet.

A száz fős szenátusban az 50 republikánus mellett két demokrata párti politikus, Joe Manchin nyugat-virginiai és Jon Tester montanai szenátor is a javaslat mellett szavazott.

Mitch McConnell kentucky szenátor, a republikánusok felsőházi vezetője beszédében kiemelte: "Túléltem a [poliovírus okozta] gyermekbénulást. higgyék el nekem,

nincs nálam nagyobb támogatója a védőoltásoknak. De az Amerikai Egyesült Államok szabad ország.

(...) A washingtoni elit nem dönthet az embereket érintő legapróbb kérdésekben anélkül, hogy erre törvényes vagy alkotmányos, legitim alapja lenne".

A republikánus szenátorok amellett érveltek, hogy az elnöki rendelet következtében rengeteg amerikai dolgozó elveszítheti a munkahelyét, mivel a rendelkezés szerint a vállalatok 13 600 dolláros (több mint 4 millió forintos) büntetéssel sújthatók, ha a munkavállalójuk nem veszi fel a védőoltást.

A demokrata párti Manchin szenátor azzal érvelt a kötelező oltakozást előíró elnöki rendeletet megsemmisítése mellett, hogy nem hajlandó megbüntetni a vállalatokat és a dolgozókat csakis azért, mert a munkavállalók nincsenek beoltva. "Régóta hangsúlyozom, hogy ösztönözni, és nem büntetni kellene azokat a vállalati munkaadókat, akiknek jogi felelőssége megvédeni munkavállalóikat a koronavírustól" - fogalmazott a politikus.

A szenátusi demokraták többsége azonban, élükön vezetőjükkel, Chuck Schumer New York-i szenátorral, élesen bírálta az elnöki rendeletet támadó törvényjavaslatot.

Ha a tervezetet a képviselőház is megszavazná Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének korábbi jelzése alapján

Biden elnök megvétózná, így ezután az visszakerülne a kongresszusba, ahol mindkét házban kétharmados többségre lenne szükség az elnöki vétó leszavazásához.

A hét elején egy Georgia állambeli szövetségi bíróság már leállította a Biden-adminisztráció egyik korábbi döntésének végrehajtását, amely még a szövetségi kormányzat munkatársai és alkalmazottai számára tette volna kötelezővé a védőoltás felvételét.

Más szövetségi bíróságok pedig ehhez hasonlóan leállították az állami egészségügyi intézményekben dolgozók kötelező oltakozását előíró rendelet végrehajtását.

Republikánus szenátorok szerint ezek a bírósági ítéletek növelik annak az esélyét, hogy a bíróságok a vállalati munkavállalók számára kötelezően előírt védőoltást kimondó rendeletet is megsemmisítik, függetlenül a várható kongresszusi szavazások végeredményétől.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×