Az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is. A tengeri úton szállított orosz olaj harmadát - a globális szállítmány 1,5 százalékát - a dán tengerszorosokon keresztül juttatják el a Balti-tengerre. Ezeknek a szállítmányoknak az esetleges korlátozása az olajárak emelkedéséhez vezetne, és csökkentené Oroszország bevételeit.

Lokke Rasmussen a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta: több szövetséges országgal, a balti államokkal és más uniós tagállamokkal közösen gondolkodnak arról, milyen intézkedésekkel lehetne korlátozni az orosz árnyékflotta mozgását. Arról, hogy milyen jellegű lépéseket fontolgatnak, a dán külügyminiszter egyelőre nem árult el többet.

"Széles körű egyetértés van arról, hogy az árnyékflotta ügye nemzetközi probléma, és nemzetközi szintű megoldásra van szükség"

- írta Rasmussen, hozzátéve, ügyelni kell arra, hogy bármilyen új intézkedés a gyakorlatban is megvalósítható és a nemzetközi jog előírásainak megfelelő legyen. Dánia aggasztónak tartja, hogy az orosz árnyékflottában közlekedő kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű tartályhajók veszélyt jelenthetnek a környezetre.

Tobias Billström svéd külügyminiszter egy áprilisi lapinterjúban fogalmazott meg hasonló aggályokat. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos környezetpusztítást idézhetnek elő ezek az orosz olajtankerek, és új szabályokra, illetve azok betartásának ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának.