Infostart.hu
eur:
366.86
usd:
328.39
bux:
141300.03
2026. október 7. szerda Amália
A Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) Boeing 737-700 típusú repülőgépe száll fel a Ferihegyi repülőtéren 2010. március 4-én.
Nyitókép: H. Szabó Sándor

Lassan a pénzüknél a pórul járt Malév-utasok

A magyar légi társaság lassan egy évtizede ment csődbe, de az utasok kártérítése még mindig nem történt meg. Most végre megállapodásra jutott az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) az ECTAA-val (Európai Utazási Irodák Szövetsége), az átutalások pedig hamarosan megtörténnek.

A Malév Zrt. csődje idején, 2012. február elején megközelítőleg 5 milliárd forintnyi össze ragadt be a IATA-nál, csakhogy a szervezet eddig húzta-halasztotta az összesen 15,7 millió dollár kifizetését. Több ezer utas próbálta meg visszakapni befizetett, de le nem utazott repülőjegyének árát, de a IATA nem utalta vissza, arra hivatkozva, hogy több hitelező is igényt tart erre az összegre.

Az ügyben több bírósági pert is végigvittek, amely mind a megtérítésről döntött.

Ebben jelentett fordulópontot, hogy az ECTAA és az IATA idén nyár elején írta alá a megállapodást arról, hogy végre ki- illetve visszafizetik a le nem utazott Malév-jegyek árát. Egyelőre az utazási irodáknak, akik majd továbbutalják ezt a pórul járt utasoknak.

A Napi.hu megkeresésére a megállapodás részleteiről Christian Möller, az ECTAA igazgatója közölte, hogy a a bírósági perközösségben résztvevő mintegy 190 utazási iroda egy-két héten belül megkapja az összeget – pontosabban egy ügyvédi irodától, amelyhez letétbe került a tétel.

A pertársaságban részt nem vett irodák sincsenek reménytelen helyzetben, őket a IATA keresi majd meg a közeljövőben a kártérítés ügyében. Kérdés viszont, hogy ha az elmúlt 8 évben nem léptek az ügyben, akkor ténylegesen mikor kaphatják meg ezek a cégek a náluk lévő tételeket.

Möller tájékoztatása szerint

a pórul járt utasok a jegyár mintegy 70 százalékát kapják majd meg az utazási irodákon keresztül.

Rossz hír viszont, hogy a IATA egyáltalán nem fizet kamatot azokra a pénzekre, amelyek 2012-es Malév csőd után „ragadtak be” a szervezet pénztárában. Vagyis az utasok csak az akkor kifizetett repülőjegyek árának részleges megtérülésében reménykedhetnek. Az, hogy pontosan mennyit kapnak majd vissza, az

attól is függ, hogy az irodáknak milyen jogi költségeket kell levonniuk a visszatérítésből.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×