Az országos eseménysorozaton szerzett tapasztalatok összegzését is beépíti a minisztérium a vállalkozások megerősítését célzó készülő kkv-stratégiába - tette hozzá az államtitkár.

György László hangsúlyozta, a magyar kis és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek az elmúlt 8 évben mutatott teljesítményükért, ugyanis míg ebben az időszakban a gazdaság reálértelemben 24 százalékkal nőtt, a magyar kkv-k 27 százalékkal tudták növelni a hozzáadott értéküket, 46 százalékkal az export képességüket.

Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, a konzultációk segítenek a kkv-szektor belső szerkezetének megismerésében, az őket érintő problémák azonosításában. Mindez pedig azért fontos, mert a Magyarországon működő vállalkozások 99,8 százalékát a kkv-k adják.

Az MKIK szerint a kkv-knak ma olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a digitális átállás, az innovációs készség és exportképesség növelése, valamint a generációváltás.

A kkv-kat érintő problémák közül példaként

• a munkaerőhiányt,
• a pénzügyi tudatosság hiányát és
• a folyamatosan növekvő béreket említette.

Utóbbiról megjegyezte, ez azért jelent terhet a vállalkozásoknak, mert a bérek lényegesen gyorsabban nőnek mint a termelékenység.

A kamara elnöke szerint a kkv-kra növekedési tartalékként kell tekinteni, amely azt jelenti, hogy minden intézkedés, ami hozzájárul ezeknek a 250 embernél kevesebbet foglalkoztató cégeknek a felerősítéséhez, egyúttal az egész magyar gazdaság bővülését segíti.

Parragh László szólt arról is, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jó állapotban van, erről tanúskodik valamennyi makrogazdasági adat, így a GDP és a foglalkoztatási mutató is. A magyar gazdaság előtt álló következő feladat pedig az, hogyan tud a mostani termelés alapú rendszerből átlépni a tudás és innovációra épülő gazdaságpolitikára és ebbe a folyamatba hogyan tudja becsatolni a most még innovációs lemaradással küzdő kkv-kat is.