Tudósítóink

München még hétfőn is a péntek kora este elkövetett ámokfutás hatása alatt áll. Időközben egyre több adat kerül napvilágra a 18 éves iráni származású, de már Németországban született fiatalemberről, aki egy pisztollyal a müncheni Olimpia bevásárlóközpontnál 9 ember, köztük egy 15 éves magyar fiú életét oltotta ki, majd végzett önmagával is.

Nem vállalta fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy eltiltsa a teljes orosz válogatottat a riói olimpiától az államilag szervezett doppingolás miatt. A NOB döntését Oroszországban megkönnyebbüléssel fogadták, bár az egyes szakági sportszövetségek még dönthetnek az orosz sportolók eltiltásáról.

Az Európai Központi Bank várakozó álláspontra helyezkedett Nagy-Britannia kiválását illetően. A Bank élén álló Mario Draghi Frankfurtban hangsúlyozta, hogy a valutaegységbe tömörült országok gazdaságát egyelőre nem érintette nagyobb mértékben a britek döntése, amelynek értelmében a szigetország kilép az Európai Unióból. Azonban a német nemzeti bank elnöke ezzel kapcsolatban tartós bizonytalansággal számol, ami visszavetheti a  konjunktúrát.

Donald Trump alatt a NATO nem jelenthet feltétlen garanciát a kelet-európai tagállamoknak. Erre az amerikai republikánusok frissen felkent elnökjelöltje utalt egy lapinterjúban.

Szerdán még mindig nem volt világos, hová tűnt a török haditengerészet 14 hajója. Az egységek a hétvégi puccskísérlet óta nem vették fel a kapcsolatot a parancsnoksággal. Közben már 50 ezer embert bocsájtottak el vagy tartóztattak le a beindult tisztogatásokban.

Úgy tűnik, az idei év sorozatos pedagógustüntetései meghozták eredményüket: Szlovákiában a szeptemberre ígért 6%-os béremelést januárban újabb követheti. Az oktatásügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a választási időszak végére összességében akár 40%-kal is emelkedhet a pedagógusok bére Szlovákiában. Szeptembertől Csehországban is fizetésemelésre számíthatnak a tanárok.

Franciaországban egy késes merénylő véres tette borzolgatja a kedélyeket. Egyelőre nem tudni, hogy elmebeteg férfiról vagy vallási fanatikus merénylőről van-e szó.

Németországban a hétfő esti baltás támadás után vita robbant ki a rendőrség fellépése körül, miután az ellenzéki Zöldpárt egyik vezetője feltette a kérdést, hogy a rendőr miért lőtte agyon a merénylőt, ahelyett hogy csupán harcképtelenné tette volna. Az egyik legtekintélyesebb napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung száma kommentárban foglalkozik a karhatalom fegyverhasználati jogával, és megállapítja, hogy fenyegetés esetén magától értetődik, ha a rendőr pisztolyt ránt és rálő a támadójára. Viszont még a terrorcselekmények sem indokolják a jogrend csorbítását.

Immár hivatalos: Donald Trump az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje. A populista üzletember könnyen összeszedte a jelöléshez szükséges 1237 küldötti szavazatot a párt clevelandi konvencióján, bár volt, aki kifütyülte.

Az esetleges betiltás elkerülésére Drezdában párttá alakult a Pegida néven elhíresült jobboldali szervezet. Ezt a magát a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen elnevezésű mozgalom vezetője jelentette be. Hangsúlyozta, hogy a Pegida nem akar a szintén jobboldali AfD nevű párt versenytársa lenni, ezért csak azokban a körzetekben állít önálló képviselőjelöltet, ahol az AfD nem lép fel.

Elképzelhető, hogy azok a szlovák turisták, akik aggódnak az európai terrorfenyegetettség miatt, más országokat vesznek célba a jövőben. Például Vietnamot.

A franciák kétharmada nem bízik abban, hogy a kormány hatékonyan tudna harcolni a terrorizmus ellen, derül ki egy a nizzai kamionos merénylet másnapján készített felmérésből. A közhangulatot jelzi az is, hogy hétfőn a tragédia helyszínén tartott megemlékezésen az emberek kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. A francia képviselőház mindeközben kedden, a szenátus pedig szerdán szavaz a szükségállapot újabb meghosszabbításáról.

Ez a kérdés NATO- és európai uniós körökben a kudarcba fulladt hétvégi puccs és az azóta megindult tisztogatás és megtorlás után.

Keddre virradó éjszaka Würzburg közelében egy helyiérdekű vonaton négy utast súlyosan megsebesített egy 17 éves afgán fiú, aki két évvel ezelőtt hozzátartozói nélkül, menekültként érkezett Németországba. A fiú baltával és késsel támadt az utasokra, miközben azt kiabálta, hogy Allahu akbar, azaz Allah a leghatalmasabb. Az ügyben a vizsgálatot a bajor tartományi belügyminiszter vezeti, aki időközben elmondta, hogy az afgán fiú szállásán kézzel rajzolt iszlám zászlót találtak.

A puccskísérlet ellenére a szlovák külügyminisztérium nem tiltotta meg a törökországi utakat, csupán óvatosságra inti az oda utazókat. A Törökországba tartó szlovák állampolgárok eddig csupán egy százaléka mondta le a tervezett kirándulást.

Ismét rendőröket öltek meg az Egyesült Államokban. Két héttel azután, hogy a Louisiana állambeli Baton Rouge-ban a rendőrök vitatott körülmények között agyonlőttek egy fekete férfit, egy fegyveres három rendfenntartóval végzett. A dallasi vérengzés után, rövid időn belül ez már a második ilyen eset.

A törökországi államcsínykísérletet követő megtorló intézkedések miatt az Európai Unió és a NATO vezetői a demokrácia védelmét hangsúlyozták, és mérsékletre intették Recep Tayyip Erdogan elnököt. Az elhangzott felszólítások közül némileg kihallatszik Berlin követelése, hogy az ankarai kormány haladéktalanul tegye lehetővé, hogy a berlini törvényhozás képviselői meglátogathassák a kelet-törökországi Incirlik légi támaszpontján állomásozó német alakulatokat.

„Nem csak Európát, hanem az egész világot hónapokon át nyugtalanságban fogja tartani a nizzai terrortámadás” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a nizzai terrortámadás után. A szlovák külügy arról tájékoztatott, nincs szlovák állampolgár az áldozatok és a sérültek között.

A szlovák kormány miniszterei a hét eleje óta komoly megpróbáltatásokat élnek át Brüsszelben. Az Európai Parlament szakbizottságaiban folyik a meghallgatásuk. Politikai és szakmai kérdésekre egyaránt válaszolniuk kell. Az uniós elnökséggel összefüggő kérdéseken kívül a migráció és belpolitikai témák, mint például a kettős állampolgárság ügye is terítékre került.

A német védelmi miniszter Berlinben bejelentette, hogy miután Nagy-Britannia kiválik az Európai Unióból, a német és a francia kormány erőfeszítéseket tesz az unió védelmi felkészültségének kialakítására.