Tudósítóink

Több atomfegyvert akar Amerikának Donald Trump. Az elnök a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy szeretné, hogy hazája legyen ismét a "falkavezér". Azt is elmondta: szerinte Kína könnyen megrendszabályozhatná Észak-Koreát.

A litván kormányfő a német kancellárral folytatott berlini tárgyalásain közölte, hogy a vilniusi kormány idén már a nemzeti össztermék két százalékát védelmi célokra fordítja és ezzel megfelel a NATO 2014-ben tartott csúcsértekezletén tett ígéretének.

Robert Fico a visegrádi országok rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze a nyugat- és közép-európai országokban forgalmazott élelmiszerek eltérő minősége miatt. A szlovák miniszterelnök így akar harcolni az ellen, hogy az azonos termékeket jobb minőségben árulják tőlünk nyugatra.

A britek többsége a népszavazás alkalmával a Brexit mellett döntött. Csütörtökön két időközi képviselőválasztás volt Angliában, és a Brexitet ellenző szocialisták az egyiken mandátumot, a másikon pedig nagyon sok szavazatot veszítettek. Bár a 2020-as brit általános parlamenti választás még messze van, a párt stratégái aggódva figyelik, hogyan hagyják el a Labour táborát azok, akik örömmel látják, hogy Brüsszel fennhatóságától megszabadulhat az ország.

Jelentős hadisikert értek el a Moszult ostromló iraki kormánycsapatok és szövetséges milíciák: visszafoglalták az Iszlám Államtól az észak-iraki város repterét. Reményeik szerint ezzel megnyílik az út az erősen védett nyugati negyedek felé is.

Hat éve nem látott ütemben bővül az euróövezet gazdasága, miközben a munkahelyteremtés kilenc éve nem látott csúcsot döntött - ez derült ki a héten közzétett adatokból. A gazdaság számára jó hír hátterében az euró viszonylagos gyengesége és az export-megrendelések emelkedése áll.

A luxembourgi Európai Bíróságon egyesíthetik a magyar és a szlovák kvótapert. A szlovák álláspont szerint a perösszevonás természetes bírósági eljárás, s nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíróság bármely ország javára dönt. A tárgyalást az ügyben 2017 első negyedében tűzheti ki a bíróság, a döntésre, az ítélet kihirdetésére csak ezután várható.

A Citroen és Peugeot gépkocsikat gyártó francia PSA konszern a jelek szerint már a jövő hónap elején esedékes genfi autószalon előtt át akarja venni az amerikai General Motors európai érdekeltségeit, így az Opelt és a Nagy-Britanniában előállított Vauxhallt.

Amerika nagy pofonra számíthat, ha alábecsüli Irán védelmi képességeit – ezt üzente az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. Az elitegység vezetője egy iráni hadgyakorlat során küldött figyelmeztetést Donald Trump amerikai elnöknek.

Berlinben a belügyminiszter síkra szállt amellett, hogy vegyék fel a pontos adatait és egy központi helyen tárolják azoknak a személyeknek, akik belépnek az Európai Unió területére, illetve távoznak onnan.

Ukrajnában is kérdéseket vet fel egy nagy nemzetközi rendezvény finanszírozása. Az idei Eurovíziós dalfesztivál döntője kapcsán felmerült, hogy az ország akár el is veszítheti a rendezési jogot. Ez valószínűleg nem következik be, ám az állami műsorszolgáltató hatalmas pénzeket kénytelen fizetni.

A közelgő Brexit ellenére az Amazon további 5 ezer munkahelyet hoz létre Nagy-Britanniában az idén. Az Egyesült Államokban pedig másfél év alatt 100 ezer állást ígér a világ egyik legnagyobb internetes áruháza. De vajon milyen dolgozók járnak jól a hírrel?

Közép- és Kelet-Európa kilenc állama újabb levelet küld az Európai Bizottságnak. Azt kérik, hogy a bizottság vizsgálja felül a Franciaországban, Németországban és újabban Ausztriában bevett gyakorlatot. Az említett három állam ugyanis azt kéri a külföldi fuvarozócégektől, - a szlovákiaiaktól is -, hogy amíg szállítóik az adott ország terültén tartózkodnak, a helyi minimálbért kapják meg. Ezen kívül hosszadalmas regisztrációt is rájuk erőltetnének. Szlovákia azt állítja, mindez árt a versenyképességnek.

A Kreml tagadta, hogy tudomása lenne arról az ukrajnai békejavaslatról, amely szerint 50-100 évre "bérbe adnák" Oroszországnak a Krím-félszigetet. A zavaros történet akkor merült fel, amikor fokozott figyelem irányul Trump amerikai elnök oroszországi kapcsolataira.

A nyugatra irányuló menekültáradatban a legtöbben mobiltelefonon tájékozódtak arról, hogy milyen útvonalon lehet a legkönnyebben eljutni Németországba. Most azonban, a menekültekre vonatkozó intézkedések szigorítása során a belügyminiszter közölte, hogy törvényt készítenek elő, amely felhatalmazza a hatóságokat a tulajdonos engedélye és külön indoklás nélkül a menedékkérők mobiltelefonján vagy más adathordozóin szereplő információk elemzésére.

Az együttműködés lehetőségéről és az őszi megyei választásokról egyeztetett a hétvégén Pozsonyban a Magyar Közösség Pártja és a Híd legfelsőbb vezetése. Végleges együttműködési megállapodás ugyan nem született a két magyar párt között, de abban megegyeztek, hogy a megyei választásokról megyei szinten kezdenek tárgyalásokat, és arról is döntés született, hogy nem indítanak egymás ellen megyeelnök-jelölteket.

A pozsonyi városi képviselő-testület több órás vita után nem hagyta jóvá a hazárdjátékok felszámolását célzó rendeletet. Annak ellenére sem, hogy több mint 130 ezer lakos írta alá az erre irányuló petíciót. A testület egy része a teljes körű felszámolást szorgalmazta, a többiek a szabályozást részesítették előnyben. Ivo Nesrovnal főpolgármester a képviselőket okolja az eredmény miatt.

Münchenben véget ért a Nemzetközi Biztonságpolitikai Értekezlet. A három napos konferencián 53. alkalommal gyűltek össze a világ vezetői, hogy első kézből tájékozódjanak egymás álláspontjáról és szándékairól a világ égető problémáiról. A találkozó némileg hozzájárult az új washingtoni vezetés iránti bizalomhoz, miután az amerikai alelnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is a nemzetközi biztonság alappillérének tekinti a NATO-t.

Háromnapos nemzetközi biztonságpolitikai értekezlet kezdődik Münchenben. A konferencia lehetőséget nyújt az új amerikai vezetők bemutatkozására, ugyanis Washingtont Mike Pence alelnök, James Mattis védelmi és John Kelly belügyminiszter képviseli. Az 53. Nemzetközi Biztonságpolitikai Értekezleten 15 állam- és kormányfő, valamint 47 külügy- és 31 védelmi miniszter vesz részt.

Továbbra is hivatalában marad Robert Fico szlovák miniszterelnök, miután az ellenzéknek kudarcot vallott a kormányfő visszahívására vonatkozó terve. A csütörtöki rendkívüli ülés utáni zárószavazáson a 130 jelenlévő képviselőből 60-an szavaztak Fico leváltása mellett.