Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
316.51
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Járókelők a londoni London hídon 2022. november 17-én. A pénzügyminiszter ezen a napon ismerteti a parlamentben a három héttel korábban megalakult brit kormány tervét a romló gazdasági folyamatok visszafordítására. Az előző hónapban az infláció az utóbbi negyven év legmagasabb szintjére emelkedett, és ez a gazdaság visszaesésével párosul.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Áll a bál Londonban: drasztikus megoldással tiltják ki az autókat

London egyik kerülete le akarja zárni az utcák 75 százalékát az autóforgalom elől. A sokat hangoztatott érv a levegőtisztaság javítása és a lakosok ösztönzése arra, hogy gyalogoljanak és kerékpározzanak többet – no és persze a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Persze nem örül mindenki.

A radikalizmusáról ismert londoni Hackney kerület ismét ki akar tűnni valamivel, és horrorsztorit vagy követendő példát szolgáltathat: brutálisan korlátozni készül az autófogalmat.

A nagy hatalmú önkormányzat döntött: az amúgy metrómegállók nélküli kerület utcáinak 75 százalékát lezárja az autóforgalom elől. Bizonyos kivételekre számíthatnak a mozgássérültek és a mentőszolgálatok – bár az ilyen utcalezárások általában úgy történnek, hogy az utca egyik végét virágágyásdobozokkal vagy oszlopokkal torlaszolják el. Esetenként térfigyelő kamerákat telepítenek, amelyekkel el lehet rettenteni az idegen autósokat – a behajtókat egyébként kíméletlenül megbírságolják.

Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió
Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió

Az úgynevezett LTN-ek (Low Traffic Neighbourhood, avagy alacsony forgalmú környék) ellenfelei szerint az ilyen lezárt utcákról egyszerűen a szomszédos utakra terelik át a forgalmat – ahol dugók alakulnak ki.

Azt is igazságtalannak tartják, hogy

akinek az utcáját az önkormányzat segít forgalommentessé tenni, annak drágul az ingatlanja, míg akiknél megnő a forgalom, veszít az értékéből.

Sajátos módon sok olyan lakos is ellenzi a korlátozásokat, aki a csendesebb utcákon él – mivel ők is elszenvedői a környék főutcáin kialakuló dugóknak.

A radikális lépések támogatói azonban ezeket az érveket lesöprik az asztalról. Az utóbbi hetekben többször is azt a tanulmányt idézték, amely szerint az LTN-zónák csak minimális mértékben növelték a forgalmat a főutakon. A felsorolt adatokat vagy a módszert azonban megkérdőjelezi, hogy a tanulmányt a Westminster Egyetem mellett egy klímavédelmi civilszervezet készítette – amelyről nehéz elképzelni, hogy bármiféle szimpátiával viseltetne az autótulajdonosok felé. Az ő értékelésük az volt, hogy az utcalezárás „átütő siker”.

Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió
Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió

A most még radikálisabb lépésekre készülő Hackney-ben a helyi adatok szerint 40 százalékkal esett a forgalom a négy, legújabb alacsony közlekedésű zónában (ahová a helyi lakosok autóit átengedik a kamerák, de nekik is le kell mondaniuk a korábban alternatív útvonalnak számító szomszédos utcák használatáról.

Bár a brit országos médiában túlnyomó többségben vannak az olyan kommentárok, amelyek a gyaloglást, biciklizést és a légszennyező autók miatti haláleseteket emlegetve az utcalezárásokat pártolják, az InfoRádió tudósítója belefutott hangos LTN-ellenes tüntetőkbe. Az ő gyakori panaszuk az, hogy az önkormányzatok technikai és jogi trükkökkel figyelmen kívül hagyják a közlekedési korlátozásokról szóló konzultációk eredményét. Az egyik kampányszervezet, a Free Our Streets (szabadítsátok fel az utcáinkat) azt állítja, hogy például

Hackney kerület úgy dönt utcalezárásokról, hogy közben felmérések szerint a helyi lakosok több mint 60 százaléka ellenzi azokat.

A Telegraph című lap még 2021-ben írta meg, hogy a nyilvánosságra hozott konzultációs adatok szerint 18 300 helyi lakos fejezte ki ellenérzéseit a korlátozásokkal szemben, míg csak 7000 támogatta. Brent kerület önkormányzata ezt úgy oldotta meg, hogy nem hozta nyilvánosságra a konzultáció eredményét. De a lakosok az információ szabadságáról szóló brit törvény alapján elérték annak publikálását. Az ellenzők szerint egy kerékpáros szervezet olyan tanácsokat ad az önkormányzatoknak, hogy hogyan manipulálják a kérdéseket és „kerüljék el az igen/nem válaszokat és alkalmazzanak csúszóskálás érékelést, hogy felvizezzék a véleményeket”.

Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió
Fotó: Szvetnik Endre/InfoRádió

Közben

a Tower Hamlets kerületben úgy nyert választást a helyi polgármester, hogy a forgalomkorlátozási lépések visszafordítását ígérte.

És: néhány kerület ellenáll Sadiq Khan londoni főpolgármesternek, aki a főváros külkerületeiben is büntetni akarja a régebbi gyártású dízelkocsik gazdáit, ami több ezer, furgonnal járó vállalkozó – például vízvezeték-szerelő – költségeit növelné meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van. Újabb feljelentést is tettek a Fideszt érintő korrupciós ügyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×