Az észak-koreaiak – állításuk szerint már Amerika partjait – fenyegető ballisztikus rakétájának tesztje után a hétvégi G20-as csúcs egyik fő témája lett, hogy hogyan fékezzék meg az elszigetelt állam fenyegető fegyverkezési programját.

Az első válasz egy nagyszabású amerikai-dél-koreai hadgyakorlat volt, és

Donald Trump amerikai elnök már többször fenyegetőzött azzal, hogy országa “egyedül rendezi le" Kim Dzsong Un diktátor rendszerét.

Trump ENSZ-nagykövete a héten a Biztonsági Tanács előtt közölte, hogy készek erőt is alkalmazni.

De hogyan is nézne ki egy Észak-Korea elleni támadás?

Szakértők szerint Trump egy “megelőzőnek” nevezett csapást fontolgathat, ami viszont a Pentagon szerint “elég súlyos dolgokhoz” vezethet.

Ha például csapást mérnének az észak-koreai nukleáris és rakéta-alakulatokra, akkor sem tudnák azokat teljesen megsemmisíteni. Kim Dzsong Un ezek után gyors tüzérségi ellentámadással válaszolna, ami sokkolóan nagyszámú dél-koreai életét oltaná ki perceken belül.

Ezt követné a totális háború, és bár James Mattis amerikai védelmi miniszter szerint országa ebből győztesen kerülne ki, a háború “katasztrofális” lenne – idézte a Pentagon főnökét a Time magazin.

Csütörtöki varsói beszédében Trump azt mondta: eljött az idő, hogy szembeszálljanak Észak-Koreával. “Nem szeretek arról beszélni, hogy mit terveztünk, de egy-két elég súlyos dologról van szó. Ez még nem jelenti azt, hogy ezeket meg is lépjük" – fogalmazott talányosan. Később kicsit visszatáncolt, mert a Financial Times pénteken már arról írt, hogy “Trump nem adta fel a lehetőséget, hogy Kína nyomást gyakoroljon Észak-Koreára”.

A kedden fellőtt – állításuk szerint – interkontinentális rakéta hatótávolságát olyanra becsülik, hogy ha más szögben indították volna útnak, akkor akár Alaszkáig is eljutott volna. Az észak-koreaiak azt is állítják, hogy a rakétára szerelt robbanófej ki tudja állni azt a magas hőmérsékletet, ami akkor keletkezik, amikor a rakéta útja végső szakaszában visszatér a Föld légkörébe. Azaz: sikereresen célba tudják juttatni a töltetet - mondják.

Katonai elemzők közben megjegyzik, hogy Dél-Korea fővárosa,

a 20 milliós Szöul könnyű célpont az észak-koreai tüzérség számára.

A rezsim kisebb hatótávolságú rakétái pedig Japánt fenyegetik.

Mattis amerikai védelmi miniszter szerint a lehetséges háború nagyobb emberi szenvedést okozna, mint az 1953-as konfliktus, amikor a két ország és szövetségeseik először csaptak össze.

Trump számára most az a dilemma: hogyan tartsa be azt az ígéretét, hogy nem engedi meg Észak-Koreának egy megbízhatóan bevethető nukleáris robbanófej kifejlesztését.

Szakértők szerint ha a sztálinista beállítottságú rezsim folytatni tudja kísérleteit, akkor néhány éven belül elérheti ezt a célt. Azon is elgondolkodhat: valóban olyan rossz volt-e, ahogy elődje, Barack Obama alkut kötött Iránnal, hogy elterelje Teheránt az atomfegyver kifejlesztésétől.