eur:
391.07
usd:
366.99
bux:
0
2024. május 1. szerda Fülöp, Jakab

Török-orosz vita gátolja a Déli Áramlatot

Törökország akadályozhatja a Fekete-tenger alatt áthaladó Déli Áramlat gázvezeték lefektetését. Ankara az orosz energiacégekkel folytatott vitája miatt még mindig nem hagyta jóvá, hogy területi vizein folytatódhasson az építkezés.

Konsztantyin Szimonov, az orosz Energiabiztonsági Alap vezérigazgatója azzal vádolja Törökországot, hogy zsarolja Moszkvát a Déli Áramlat gázvezetékkel.

Több európai konzorcium és az orosz Gazprom szeptember 16-án írt alá szerződést a Déli Áramlat építéséről, amely Magyarországra is szállíthat orosz gázt Ukrajna kikerülésével.

Törökország korábban rábólintott a projektre, és úgy volt, hogy tavaly beleegyezését adja, hogy területi vizein haladjon át a vezeték. A hivatalos jóváhagyás azonban még mindig várat magára.

Így nincs sok értelme a projektnek - mondja Szimonov és elemzők is ezen a véleményen vannak. A földrajzi sajátosságok miatt az alternatíva az lenne, hogy az Ukrajnához tartozó vizek alatt haladjon át a vezeték, de az európai fogyasztók számára drámai hatású korábbi gázviták miatt Moszkva éppen ezt akarja elkerülni.

Október elején a török állami energiavállalat, a BOTAS nem újította meg a 25 éves szerződést, amely évi 6 milliárd köbméter orosz gázzal látta el Törökországot. Az ok, hogy a Gazprom orosz állami energiacég nem adott 20 százalékos kedvezményt.

Bár Németország után Törökország a Gazprom második legnagyobb ügyfele, Ankara három ok miatt tudott keményen fellépni: egyrészt már most több gázt importál Oroszországból, mint amire szüksége van. Másrészt, mert vannak alternatív szállítói, többek között Azerbajdzsán, Irán, Algéria, Nigéria és Katar. A harmadik pedig az. hogy tudatában van annak, hogy a Gazpromot egyre jobban szorongatják Európában, és ezt megpróbálta kihasználni.

A múlt héten az Európai Bizottság nyomására tíz EU-államban tartottak ellenőrzést a Gazpromhoz tartozó cégeknél - a fellépést a monopólium-ellenes törvényekkel magyarázták. Sok elemző szerint mindez nyilvános figyelmeztetés volt a Gazprom felé.

Az orosz-török gazdasági kapcsolatokban feszültséget okoz az is, hogy Ankara azt szeretné, ha Moszkva szálljon be a Samsun-Ceyhan vezeték építésébe. Szimonov azonban azt mondta: a török szárazföldön a Boszporuszt kikerülő vezetékre az oroszoknak egyáltalán nincs szüksége, viszont az 2 milliárd euróba kerül. 2009-ben az orosz kormány még szerződésben vállalta, hogy orosz cégek is részt vesznek majd a projektben. A törökök azt remélték, hogy cserébe azért, hogy orosz cégek építhetik az első török atomerőművet és hogy zöld utat adtak a Nabucco-vezeték riválisának számító Déli Áramlatnak, kedvezményeket csikarhatnak ki az oroszokból. A két ország közötti vita most Moszkvának árthat, mert veszélybe sodorja a Déli Áramlat építését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Jön a hét legfontosabb eseménye: ma eldőlhet, merre indulnak a piacok

Jön a hét legfontosabb eseménye: ma eldőlhet, merre indulnak a piacok

A befektetők számára a mai lesz a hét legfontosabb napja, ugyanis ma tartja kamatdöntő ülését a Fed. A kamatok szinten tartása szinte biztosra vehető, kérdésből viszont van bőven. Hogyan reagál a jegybank az infláció visszapattanására? Hogyan értelmezi a zavaros reálgazdasági és munkaerőpiaci folyamatokat a jegybank? Mekkora az esélye a recessziónak? Kamatvágás vagy kamatemelés lesz a Fed következő lépése? Ezek a kérdések izgatják most a piacokat, és ha úgy érzik, hogy valamelyikre választ kapnak, a piaci mozgások garantáltak. Minden fél mondatnak jelentősége lesz a mai eseményen, amely után akár teljesen új narratíva is kialakulhat a világpiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×