Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
330.84
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Török-orosz vita gátolja a Déli Áramlatot

Törökország akadályozhatja a Fekete-tenger alatt áthaladó Déli Áramlat gázvezeték lefektetését. Ankara az orosz energiacégekkel folytatott vitája miatt még mindig nem hagyta jóvá, hogy területi vizein folytatódhasson az építkezés.

Konsztantyin Szimonov, az orosz Energiabiztonsági Alap vezérigazgatója azzal vádolja Törökországot, hogy zsarolja Moszkvát a Déli Áramlat gázvezetékkel.

Több európai konzorcium és az orosz Gazprom szeptember 16-án írt alá szerződést a Déli Áramlat építéséről, amely Magyarországra is szállíthat orosz gázt Ukrajna kikerülésével.

Törökország korábban rábólintott a projektre, és úgy volt, hogy tavaly beleegyezését adja, hogy területi vizein haladjon át a vezeték. A hivatalos jóváhagyás azonban még mindig várat magára.

Így nincs sok értelme a projektnek - mondja Szimonov és elemzők is ezen a véleményen vannak. A földrajzi sajátosságok miatt az alternatíva az lenne, hogy az Ukrajnához tartozó vizek alatt haladjon át a vezeték, de az európai fogyasztók számára drámai hatású korábbi gázviták miatt Moszkva éppen ezt akarja elkerülni.

Október elején a török állami energiavállalat, a BOTAS nem újította meg a 25 éves szerződést, amely évi 6 milliárd köbméter orosz gázzal látta el Törökországot. Az ok, hogy a Gazprom orosz állami energiacég nem adott 20 százalékos kedvezményt.

Bár Németország után Törökország a Gazprom második legnagyobb ügyfele, Ankara három ok miatt tudott keményen fellépni: egyrészt már most több gázt importál Oroszországból, mint amire szüksége van. Másrészt, mert vannak alternatív szállítói, többek között Azerbajdzsán, Irán, Algéria, Nigéria és Katar. A harmadik pedig az. hogy tudatában van annak, hogy a Gazpromot egyre jobban szorongatják Európában, és ezt megpróbálta kihasználni.

A múlt héten az Európai Bizottság nyomására tíz EU-államban tartottak ellenőrzést a Gazpromhoz tartozó cégeknél - a fellépést a monopólium-ellenes törvényekkel magyarázták. Sok elemző szerint mindez nyilvános figyelmeztetés volt a Gazprom felé.

Az orosz-török gazdasági kapcsolatokban feszültséget okoz az is, hogy Ankara azt szeretné, ha Moszkva szálljon be a Samsun-Ceyhan vezeték építésébe. Szimonov azonban azt mondta: a török szárazföldön a Boszporuszt kikerülő vezetékre az oroszoknak egyáltalán nincs szüksége, viszont az 2 milliárd euróba kerül. 2009-ben az orosz kormány még szerződésben vállalta, hogy orosz cégek is részt vesznek majd a projektben. A törökök azt remélték, hogy cserébe azért, hogy orosz cégek építhetik az első török atomerőművet és hogy zöld utat adtak a Nabucco-vezeték riválisának számító Déli Áramlatnak, kedvezményeket csikarhatnak ki az oroszokból. A két ország közötti vita most Moszkvának árthat, mert veszélybe sodorja a Déli Áramlat építését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×