Tudomány

Fél lábbal a vízben, haldarabokkal felcsalizott bottal csalogatja maga köré a nagy fehér cápákat Enrico Gennari tengerbiológus. Nem öngyilkosságra készül; azt akarja megérni, milyen erős a hírhedt ragadozók harapása. Három óra múltán sikerül egy cápával megkóstoltatni a csalit - harapása nem erősebb, mint az emberé. Mi ebből a tanulság?

A szájhigiéné abszolút hiányának köszönhetően tudják egyre pontosabban megmondani a régészek, mit ettek régen élt eleink.

Egy amerikai cég azzal kecsegteti a szülőket, hogy egy géntesztből meg tudják állapítani, a gyerekből lehet-e élsportoló vagy sem.

"Gyenge" gének egyfajta szerencsétlen kombinációjával magyarázható, miért van az, hogy míg egyesek egyetlen éjszaka alatt kigyógyulnak az influenzából, addig mások akár hetekig is nyomják miatta az ágyat - állítják ausztrál kutatók.

Nem lassítják az öregedést az antioxidánsokat tartalmazó krémek és élelmiszerek - derül ki egy brit kutatásból. A szakértők szerint még az is kérdés, hogy egyáltalán a szabad gyökök okozzák-e az öregedést.

Francisco Franco egykori spanyol diktátor attól tartott, hogy Adolf Hitler elraboltatja, így kényszerítve ki Spanyolország belépését a második világháborúba - legalábbis ezt állítja a tábornok lánya.

Egy ritka hal, a vésettajkú paduc vélhetően új alfajára bukkant Kárpátalján, a Latorca folyóban egy halbiológus.

Amerikai tudósoknak sikerült megválaszolniuk a tengerbiológia egyik legnagyobb kérdését, azt, hogyan képesek az állatok az óceánokban több ezer kilométeres útjaik során hihetetlenül pontosan tájékozódni: a mágneses tér alapján.

A globális felmelegedés örökre szól - némi túlzással így lehet összefoglalni az éghajlatváltozást kutató szakemberek legújabb eredményeit, amelyek szerint száz helyett több százezer évig is eltart, mire az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid természetes módon távozik az atmoszférából.

Az orvvadászok jelentette veszély miatt nem merik megközelíteni az utakat az elefántok a közép-afrikai Kongó-medencében - állapították meg amerikai természettudósok.

Átadták a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának új MRI laboratóriumát, amely Magyarországon egyedülálló, és Európában is a legmodernebbek közé tartozik. A mágneses rezonanciás képalkotó szövettani szintű vizsgálatokat tesz lehetővé röntgensugár alkalmazása nélkül.

Igencsak megmozgatta az emberiség fantáziáját a Mars, a vörös bolygó. Volt már a háború istene, és az ötvenes évek sci-fi írói is kedvelték. A National Geographic legújabb fotói azonban egy földi sivataghoz kísértetiesen hasonló Marsot mutatnak be.

Azért lassabb az idősek agyműködése, mert sok szükségtelen információt is összegyűjtenek. Így nehezebben szűrik ki, mi a fontos - állítja egy kanadai kutatócsoport.

Azonnal szükség van egy védelmi rendszer kiépítésére a Földet veszélyeztető, hatalmas aszteroidák ellen - figyelmeztetett az űrkutatók egyik szervezete. Évente csaknem ezer égitest veszélyezteti az emberiséget. Szerintük tenni kell valamit, ha nem akarunk úgy járni, mint a dinoszauruszok.

Cukrot találtak a világűrben a tudósok, a Földtől 26 ezer fényévnyire. A cukor, mint organikus vegyület, közvetlen kapcsolatban van az élettel.

Nem a vadászat, hanem az éghajlat lehűlése vezethetett a barlangi medvék kipusztulásához - állítja egy brit kutató.

Bajkonurból útnak indították a Progressz-sorozat első korszerűsített darabját, a már digitális irányítási rendszerrel működő Progressz M-01M jelzésű teherűrhajót.

A Trianont megelőző tárgyalásokon a szlovák fél igényelte a Dunától északra elterülő területet egészen Vácig, onnan pedig a Börzsöny, Mátra és Bükk hegységet is, Miskolccal együtt. A szlovák-magyar ellentétek fő eredője egyértelműen Trianon. A magyarság képtelen feldolgozni az aránytalanul nagy veszteséget, míg szlovák részről az okoz félelmet, hogy egyszer még elveszíthetik az 1919-ben ölükbe pottyant magyarlakta területet, hacsak nem sikerül azt megtisztítani magyar lakosságától - vélekedik Jeszenszky Géza történész, korábbi külügyminiszter.

Feloldja a szén-dioxid a kagylók házát, így sorra tűnnek el az óceánokból. Helyükre más fajok költöznek, de azokat is veszélyezteti az egyre savasabb víz. A savasodás gyorsasága pedig egyenesen aggasztó méreteket ölt.

Megfiatalítja a nőstény legyeket egy génjük, így tovább élnek és több petét tudnak rakni. A tudósok azt vizsgálják, vajon ez csak a szaporodási szerveikre igaz-e vagy az egész szervezetükre. De miért fontos ez nekünk, embereknek?