Tudomány

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A világ legnagyobb és első kültéri Gömböc-formájú szobrát állították fel a Corvin Sétányon, ahol a 4,5 méter magas, több mint négy tonnás szobor a magyar leleményességnek állít emléket.

Argentin tudósok egy óriás, húsevő tengeri hüllő maradványira bukkantak az Antarktiszon, ahol az állat 150 millió éve élhetett. A kontinensen még soha nem bukkantak ilyen ősi paleontológiai leletre.

Az ESET által kiadott – jövő évre vonatkozó – kiberbiztonsági előrejelzésében a cég szakértői bemutatják azokat a területeket, amelyekre várhatólag a legnagyobb figyelem összpontosul majd 2018-ban.

A lenyelhető robotok sokat segíthetnek a gyógyításban, az elmúlt években pedig sok ígéretes fejlesztés mutatkozott be.

Bemutatta a következő évekre tervezett missziós projektjeit a NASA. Az amerikai űrügynökség két projektet választott ki a 2020-as évekre, egy a Szaturnusz Titán nevű holdjához, a másik egy üstököshöz indulhat.

Rekordot jelentő 25 év után született egészség gyermek egy lefagyasztott embrióból az Egyesült Államokban.

Csillagászati látogatóközpont épül a harmadik magyar csillagos égbolt parkban.

A Parkinson-kór kiszűrésének lehetőségével kecsegtet a Manchesteri Egyetem és az Edinburghi Egyetem kutatóinak közös munkája: a szakemberek annak a jellegzetes szagnak az okát keresik, amelyre egy skóciai asszony hívta fel a figyelmüket, aki először a saját férjénél "szagolta ki" a betegséget - írta a BBC News.

Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentéséből.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége támogatja a génszerkesztés kutatását és fejlesztését - mondta el Fehér Attila, a MTA doktora, a Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője az Infórádióban.

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza - állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

Fél méter vastag, szerves, szénvegyületekből álló védőréteg borítja az Oumuamuát, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroidát.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai létrehoztak egy olyan növényt, amelynek levelei a beágyazott nanorészecskék segítségével világítanak, a technológia továbbfejlesztésével pedig a jövőben a lámpák helyett fák boríthatják fénybe a közterületeket.

Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré.

Négy érintetlen ősi gyermeksírra, egy temetőre és Artemisz görög istennő fejetlen szobrára bukkantak az egyiptomi Asszuánban különböző kutatócsoportok.

Átadták a 2017. évi Gábor Dénes-díjakat az Országházban, kiemelkedő teljesítményének elismeréséül 13 tudós, kutató, fejlesztő és feltaláló, köztük 3 határon túli alkotó vehetett át elismerést.

"Ami az Északi-sarkon történik, nem marad az Északi-sarkon, befolyásolja a bolygó többi területét is. Óriási befolyása van a világra" - emelte ki az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal vezetője.

Az eddig ismert legnagyobb pingvin maradványait fedezték fel Új-Zélandon. Az 56-60 millió éve élt Kumimanu biceae 100 kilogrammos és 177 centiméteres lehetett.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének friss jelentése felhívja a figyelmet, hogy az európaiaknak változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással.