INFORÁDIÓ
2021. szeptember 16. csütörtök
Edit

koronavírus

oltás

vakcina

A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2021. május 13-án. Ezen a napon 101 kórházi oltóponton megkezdődött azoknak a 16-18 éveseknek az oltása, akik már regisztráltak és időpontot is foglaltak.

Oltások keverése: még meglepően sok a nyitott kérdés

Infostart

Több kutatás is alátámasztja már, hogy a különböző vakcinatípusok keverése erőteljes immunválaszt vált ki, de a kutatók még a való világban történő alkalmazás eredményeire és az esetleges ritka mellékhatások előfordulásának esélyére is kíváncsiak.

Az oltások biztonságosságával kapcsolatos aggályokra, illetve a szállítási nehézségek miatt fellépő problémákra megoldást jelenthet az oltástípusok keverése: több kísérlet mutatta már meg, hogy a Pfizer és az AstraZeneca oltása egymás után adva ugyanolyan hatékony, ha nem hatékonyabb védelmet nyújt, mint ha ugyanabból a típusú oltásból adnak be két adagot. Egy brit és egy német kutatás is azt mutatta ki, hogy a kétféle oltás adása képes jobb teljesítményt nyújtani, mintha csak egyből adnának be kétadagnyit – írja a Nature.

Ennek hatására az emberek egyre jobban bízhatnak abban a védelemben, amit különböző fajták beadása generál, illetve arra is nagyobb reményünk lehet, hogy egyéb oltástípusok keverése is hatékony védelemhez vezet. Egyelőre azonban kevés ilyen kutatás zajlott le ahhoz képest, hogy 16 különböző vakcinát engedélyeztek eddig a világ különböző tájain.

Az eddigi eredmények

Az oltástípusok keverésével kapcsolatos kísérleteket az AstraZeneca vakcináját érintő aggályok generálták: a vérrögösödéssel járó trombocitopéna ritka előfordulása miatt márciusban egyes országokba is szüntették az oltás használatát. Ennek következtében

egyes országokban sokan egyadagnyi oltással maradtak részlegesen védettek.

A májusi spanyol CombiVacS kutatás már megmutatta, hogy a Pfizer oltása 8-12 héttel az AstraZeneca vakcinája után adva hatékony védelmet ad. Összehasonlítást nem végeztek a két ugyanolyan adagnyi vakcinával oltottakkal, de egy másik vizsgálat szerint 37-szer több SARS-CoV-2 semlegesítő antitesttel rendelkeznek, és 4-szer több SARS-CoV-2-specifikus immunsejttel, úgynevezett T-sejttel, mint azok, akik csak egy adagot kaptak az Oxford-AstraZeneca oltásból.

Június végére további kísérletek erősítették meg ezeket az eredményeket. 340 egészségügyi dolgozó esetében is kimutathatóvá vált, hogy két különböző oltástípus egymás után adva is antitesteket és T-sejteket termel. A saarlandi egyetem német kutatói is úgy találták ezt követően, hogy az oltástípusok keverése nemcsak két adag AstraZeneca adásánál, hanem két adag Pfizerénél is erőteljesebb immunválaszt vált ki. Június végén aztán a Com-Cov kutatáson dolgozó brit szakemberek adatokat tettek közzé azzal kapcsolatosan, hogy az immunválasz attól függetlenül lesz erős, hogy milyen sorrendben adják be a kétféle oltást.

Maradtak aggályok

Ahhoz azonban túl kis mintán végezték ezeket a kutatásokat, hogy kiderülhessen, a valóságban mennyire hatékonyan védik ki a megfertőződés kialakulását a kevert vakcinák, nem lehet azt sem tudni, ezek milyen hosszú védettséget adnak, illetve az is kérdéses, hogyan lehetne ezek eredményeit összehasonlítani. Vannak ugyanakkor olyan tények, amelyek az egyes oltástípusok tulajdonságairól ismertek:

az adenovírust vektorként használó oltások, mint az AstraZenecáé, nagyon jók a T-sejtes immunitás kialakításában, míg az mRNS-vakcinák erős antitestválaszt váltanak ki.

Az eredmények azt mutatják, egy adenovírus alapú vakcina és egy mRNS-oltás együtt a lehető legjobb hatást nyújthatja. Ennek ismeretében ugyanakkor az immunszuppresszív szereket szedő, például szervátültetett betegek számára jobb választás lehet egy adenovírus alapú oltás.

Kérdés a mellékhatás

Komolyabb mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalom eddig nem merült fel: a Com-Cov eredményei szerint kicsit gyakrabban merülnek fel mellékhatások, ha kétféle oltást adnak egymás után, bár a CombiVacS és a német kutatás ezt nem támasztotta alá. A különbség oka talán abban keresendő, hogy a Com-Cov kísérletben mindössze négy hét telt el két oltás közt, míg a berlini esetében kilenc. A szakértők azonban még nem tekintik úgy, hogy nem is merülhet fel több mellékhatás, mivel alig pár száz ember kapta eddig kísérleti körülmények közt két gyártó oltását egymás után. A vérrögösödés például az AstraZeneca oltásánál 50 ezer emberből egynél fordul elő: ilyesmit egy ennyire kis mintán végzett kísérletben lehetetlen kiszűrni.

Mindezek miatt egyelőre

a szakemberek két ugyanolyan oltástípust ajánlanak

elsősorban, ám a kísérletek adatai az új variánsok miatt megkövetelt magasabb hatékonyságú védelem kialakításában segítő kezet nyújthatnak a döntéshozóknak, illetve megoldhatják a vakcinahiányos helyzeteket is. Már most is folyamatban vannak egyéb oltások egymás utáni adhatóságát értékelő kutatások: ahogyan az idő telik, egyre több információ birtokába kerülhetünk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018