A Yorki és a Bradfordi Egyetem kutatói 133 olyan cserépedényben fellelhető ételmaradék molekuláris és izotópvizsgálatát végezték el, amelyek 15 helyszínről kerültek elő Svédország déli részén, valamint Németország és Dánia északi régióiban.

Az edények Kr.e. 4000 tájáról származnak, abból az időszakból, amelyből a földművelésre és állattartásra utaló első bizonyítékok. A projektben a brit tudósok mellett részt vettek dán és német kutatók is - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kutatócsoport adatai szerint a Balti-tenger környékén feltárt főzőedények ötöde tartalmazott olyan lipideket és olajokat, amelyek tengeri és édesvízi halakból, kagylókból származnak. A biokémiai markerek tanúsága szerint a tengertől távolabbi vidékeken előkerült cserépedények 28 százalékában készítettek édesvízi halakból étkeket.

"Annak ellenére, hogy a földművelés nagyon gyorsan terjedt el Észak-Európában, ez nem vezetett az étrend azonnali megváltozásához, ahogy korábban feltételeztük. Még évszázadokig, de lehet, hogy egy évezreden át is hallal és a tenger gyümölcseivel egészítették ki étrendjüket" - vélekedett Oliver Craig, a Yorki Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője.

Az archeológus feltételezése szerint az első farmerek nyájaikat egyik legelőhelyről terelték át a másikra és ugyanolyan mobilak voltak, mint a térségben élő vadász-gyűjtögető közösségek.

"A teljes letelepedés Észak-Európában csak 3000-4000 évvel ezelőtt következhetett be" - vélekedett Oliver Craig.