7 °C
Először sikerült áttekintenünk több ezer ember génállományát, és ennek segítségével megfejtenünk a migrén genetikus okát - közölte Dr. Palotie.
A tanulmány szerint az "rs1835740"-es számú génvariáns egyötödével növelheti a migrén kialakulásának kockázatát. Ez a gén szabályozza az agyban a glutamát szintet, amely anyag az idegsejtek közti információáramlásért is felelős.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a migrénben szenvedők idegrendszerében túltermelődik a glutamát, amely egyfajta információs dugót képez az "agy-autópályán", és ez okozza a fejfájást. Az egészséges embereknél a felfedezett génvariáns speciális fehérjét küld a torlódás helyére.
A migrénes betegeknél valószínűleg ez a feloldó parancs elmarad - vélekednek a kutatók. Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy miért okoz adat-torlódást a túl sok glutamát.
A fejlett iparral bíró országokban minden hatodik nő, és minden tizenkettedik férfi szenved migréntől. Emiatt Európában és az Egyesült Államokban számos más idegrendszeri zavar is jellemző a lakosság nagy hányadára.
Korábban egyébként már felfedeztek a tudósok olyan géneket, amelyek jelenléte összefügghet a migrén ritka, illetve extrém változatainak kialakulásával is.
{{keretes_cim}}
A migrén rohamok formájában jelentkezik, melyek 4 órától 3 napig tarthatnak, és havonta többször ismétlődhetnek. Előfordulhat azonban több hónapos, esetleg éves szünet, de máskor havi 6-8 roham is. A fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis étvágytalanság, máskor hányás, a külvilág ingerei (fények hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység kíséri. A betegek többsége nehezen vagy alig tudja ellátni napi teendőit, legjobb, ha sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni, ahol nem zavarja őket senki. A betegség a legtöbb embernél jelentkezhet, de egy bizonyos öröklődési hajlamot is megállapítottak, ilyenkor gyakrabban alakul ki. (Wikipédia)
