Szilágyi Áron nyerte meg a kardozók varsói világkupa-versenyét.

„Elhatároztam magamban, hogy a tavalyi ezüstévet magam mögött hagyom, és igyekszem más színű érmeket gyűjteni. Örülök, hogy ez ilyen hamar összejött, és a tradicionálisan erős varsói vk-n sikerült összehozni. Nagyon boldog vagyok” - mondta az InfoRádiónak a Vasas vívója.

A kétszeres olimpiai bajnok a főtáblán 15-8-ra verte a kanadai Shaul Gordont, 15-10-re a japán Tokunan Kentát, majd egy jóval erősebb ellenfélen, a csapatban olimpiai, illetve az elmúlt három évben sorozatban világbajnok dél-koreai Gu Bon Gilen is túljutott 15-13-mal. A negyeddöntőben a kétszeres egyéni Európa-bajnok, csapatban vb-aranyéremmel is rendelkező német Max Hartunggal csapott össze, akit 15-11-re győzött le. A fináléért Luca Curatolival találkozott, de ellenfele sérülés miatt visszalépett, az aranyérmet pedig a világranglistán negyedik amerikai Eli Dershwitz 15-9-es legyőzésével harcolta ki

„Kemény ágon jutottam el a fináléig. A koreai Gu Bon Gil ellen 8-3-as hátrányból felállva sikerült nyerni. Ott

megtaláltam a ritmust, amivel sikerült megtörni és utána tudtam dominálni.

Erős vívó, lépésről lépésre, sokat dolgozva kellett megverni. Ez volt a kulcspont, utána már jól ment a vívás, és magabiztos győzelmeket arattam a világranglista 2. 3 és 4. helyezettje ellen” - fejtette ki.

Szilágyi Áron szerint a siker azt mutatja, hogy jó úton halad, és egyúttal reméli, hogy riválisai megjegyzik a vereséget, és majd Tokióban is emlékeznek rá.

A 30 éves kardozó arról is beszélt, hogy mivel teltek az elmúlt hónapok a budapesti vb óta.

„Az elmúlt időszak arról szólt, hogy edzésekkel és munkával építsem újjá a vívásomat és önbizalmamat, és ez sikerült is.

Rengeteget dolgoztam és fejlődtem, még a legjobb vívásomhoz képest is

– ez jött ki Varsóban. Azt tervezem, hogy a kőkemény munkát folytatom, és versenyről versenyre haladva jutok el Tokióig. Biztos lesz, ami majd nem úgy sikerül, de jó érzés, hogy világkupa-győzelemmel kezdtem, ez erőt fog adni.”

A Vasas sportolója tavaly szeptemberben a Nemzeti Sportnak azt mondta: nem tudja, hogy az olimpia után folytatja-e, van-e még a pályafutásában újabb négy év. Most már másként beszélt erről.

„Igyekszem nem foglalkozni a Tokió utáni időszakkal, nem igazán látom értelmét, nekem kár erre energiát és időt pazarolni. Nem látom még, hogy mi fog történni. Az, hogy azt érzem,

ott tudok lenni a legjobbak között, megerősít abban, hogy a folytatásnak van értelme,

de efelől nincs kétségem. El tudom magam képzelni a 2024-es, de akár még a 2028-as olimpián is, de csak Tokió után fogok határozni, hogy mi lesz.”