eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Orosz katonák gyakorlaton az Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyeck közelében lévő lőtéren az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Alessandro Guerra

Gyűlekeznek az orosz katonák a balti államok határán

Megduplázza Oroszország a katonai jelenlétét a térségben az észt hírszerzés szerint.

Megduplázza Oroszország a balti államok, illetve a finn határon való katonai jelenlétét – írja a Portfolio a a Sky News cikkére hivatkozva.

Az észt hírszerzési jelentés szerint Oroszország „jelenleg nem készül katonai akcióra” a NATO ellen, viszont a következő 10 évben ez könnyen változhat.

Ennek fejében az orosz haderő jelenlegi védelmi képességének méretét duplázni fogja a balti államok és Finnország határán, nem kizárt, hogy egy új hadtestet is létrehoznak majd, melynek célja a terület védelme lesz.

A határon állomásozó katonák létszáma, illetve az ide csoportosított technikai eszközök mennyisége is jelentősen növekedni fog.

Az orosz haderő jelenléte a balti államok és Finnország határa mentén elhanyagolható, az orosz haderő figyelmét nagyrészt az ukrajnai háború köti le.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×