Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás második adagjai oltáshoz előkészítve Kasza Beáta háziorvos kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Döntött az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca oltásának sorsáról

De a vizsgálatoknak még nincs vége és egyértelmű állásfoglalás sem született a további használatról.

Biztonságosnak és hatékonynak minősítette az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-elleni vakcináját – jelentette be az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség.

Az uniós hatóság továbbra is hangsúlyozta, hogy e Covid-19 elleni vakcina előnyei meghaladják a kockázatokat. Álláspontjukat a vérrögképződésről szóló jelentések kivizsgálása után fogalmazták meg, miután 13 uniós ország leállította az AstraZeneca oltásának használatát az esetleges veszélyes következmények miatt. E jelentésekben az Európai Gazdasági Térség harminc országának ötmillió lakosára vonatkozó adatai szerepeltek, köztük 30 olyan esettel, amikor szokatlan vérrögproblémákat regisztráltak. Elsősorban az agyi vénás trombózis eseteire koncentráltak - írta a Reuters.

Az EMA úgy értékelte, hogy egyelőre nincs ok-okozati kapcsolat az oltás és a vérrögök kialakulása között, az oltás nem hordoz magában e tekintetben nagyobb kockázatot, ugyanakkor

további vizsgálatokat tart szükségesnek egyfajta véralvadási zavar kialakulásával kapcsolatban, mert itt még nem tudták teljesen kizárni az összefüggést

- jelentette be a szervezet ügyvezető igazgatója, Emer Cooke. Azt tanácsolják, hogy aki oltás után véralvadási problémákra utaló tüneteket észlel magán, azonnal forduljon orvoshoz és mondja el azt is, hogy milyen vakcinát kapott. Az országok hatóságait pedig arra kérik, hogy az egyes problémás eseteket továbbra is szorosan kövessék nyomon.

Frissíti az EMA az oltással kapcsolatos irányelveket is, hogy megfelelő információk szerepeljenek a potenciális kockázatokról mind a betegtájékoztatóban, mind az egészségügyi szakembereknek szánt használati leírásban.

A gyógyszerügynökség szakértői mindazonáltal nem foglaltak állást abban az ügyben, hogy ezek után lehet-e folytatni az oltást azokban az országokban, ahol átmenetileg nem használják az AstraZenecát. "A mi felelősségünk annak meghatározása, hogy az előnyök felülmúlják-e a kockázatokat, az országok dolga, hogy ennek birtokában megalapozott döntést hozzanak" - jelentették ki.

A World Health Organization (WHO) szerdán közleményt adott ki, amelyben az AstraZeneca oltásának használatát biztonságosnak nevezték.

Az AstraZenecával való oltás leállítása a vakcinaellátás nehézségeivel is sújtott európai országokban komoly aggodalmakat keltett. Akik viszont használják, azok közül volt, aki a máshol raktárban álló készletekért jelentkezett be.

A magyar álláspont Müller Cecília országos tisztifőorvos közlése szerint az, hogy amíg az EMA biztonságosnak ítéli a vakcinát, addig Magyarországon is használják. A protokollja egyébként a közelmúltban változott meg a használatával kapcsolatos külföldi tapasztalatok alapján: az eredetileg csak 18-59 év közöttiek oltására engedélyezett AstraZeneca vakcinával már a 60 év felettieket is olthatják a háziorvosok.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×