Az év első napján Horvátország 2013-as EU-csatlakozása óta először vette át féléves időtartamra az Európai Unió soros elnökségi tisztségét.

Január 10-én az Európai Bizottság regisztrálta a kisebbségi jogok uniós kodifikációját szolgáló, Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Az Európai Parlament decemberben óriási többséggel támogatta. A jogalkotási folyamat elindításáról azonban a bizottságnak kell döntenie.

Január 13-án letette a hivatali esküt a 2019. december 1-jén hivatalba lépett, a német néppárti Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, tagjai között a magyar Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztossal.

Január végén hatályba lépett a brit uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodás. A brexit utáni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások március 2-án kezdődtek meg. Boris Johnson brit miniszterelnök június 15-én közölte hivatalosan, hogy London nem kíván élni az átmeneti időszak meghosszabbításával, így az 2020. december 31-én véget ér. December 13-án Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott, hogy a határidő lejárta után is folytatódnak a tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszeréről. A brexitmegállapodást december 24-ére hozták tető alá: az Európai Bizottság és a brit kormány tárgyalódelegációja a hosszú tárgyalássorozat után végül megállapodásra jutott, és ezzel megvalósult az úgynevezett „rendezett brexit”. A megállapodást még a 28 kormánynak és a parlamenteknek jóvá kell hagyniuk.

Március elején az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Észak-Macedóniával és Albániával, erről március 24-én jutott megállapodásra az EU Tanácsa.

Az Európai Tanács vészhelyzeti videokonferenciáján a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére 25 milliárd euró értékű befektetési alap létrehozásában egyeztek meg. Az azt követő napokban átfogó monetáris politikai intézkedéscsomag született, az unió rugalmasabbá tette az állami támogatási és felfüggesztette az államháztartási hiányra vonatkozó szabályokat. Az uniós állam- és kormányfők a koronavírus-járvány miatt időleges beutazási korlátozást rendeltek el az EU-n kívül eső térségekből érkezőkkel szemben, a határzárak feloldása június közepén kezdődött meg. Március végén az Európai Parlament első videokonferenciájának keretében tartott plenáris ülésén jóváhagyták a koronavírus-járvánnyal küzdő tagállamok 37 milliárd eurós uniós támogatását.

Áprilisban az Európai Tanács elvi megállapodásra jutott a Covid-19 válság sújtotta uniós gazdaságok újraindítása érdekében létrehozandó, az uniós GDP 5-10 százalékának megfelelő helyreállítási alapról.

Április végén kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Lengyelország ellen az igazságszolgáltatást érintő, februárban hatályba lépett szabályozások miatt. Az Európai Bizottság 2017 végén indította meg a hetes cikkely szerinti eljárást Varsó ellen a bírósági reform miatt.

Május 5-én a német alkotmánybíróság döntött: a német jegybank nem vehet részt az Európai Központi Bank 2015-ben indult kötvényvásárlási programjában, ha az EKB nem igazolja, hogy a program nagysága nem aránytalan-e a gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokhoz képest.

Május közepén az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult az Ausztria ellen az új családtámogatási törvény miatt 2019-ben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében. Az osztrák döntés érintette a nyugati szomszédunknál dolgozó magyarok juttatásait is.

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a feltétel nélkül járó alapjövedelem bevezetését célzó európai polgári kezdeményezést.

Megnyílt az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd euró összegű hitelkerete a koronavírus-járvány miatt segítségre szoruló euróövezeti tagállamok számára.

Május 27-én az Európai Bizottság elnöke előterjesztette az Új Nemzedék EU nevet viselő, 750 milliárd eurós helyreállítási alapról szóló tervet.

Júniusban az Európai Bizottság jóváhagyta a Lufthansa német légitársaság a német állammal megkötött kilencmilliárd eurós segélycsomagját, így a legnagyobb európai légitársaság elkerülte a csődöt. Az EB döntését az ír Ryanair diszkont légitársaság megtámadta az Európai Bíróságon.

Július elsején az Európai Unió soros elnöki tisztségét Németország vette át féléves időtartamra. Egy héttel később Angela Merkel német kancellár az Európai Parlamentben bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait.

Az Európai Parlament elfogadta a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetésére vonatkozó új mobilitási csomagot. Ennek bizonyos rendelkezéseivel szemben több tagállam, köztük Magyarország keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amely december 1-jén úgy döntött, hogy az irányelv a határon átnyúló szállításra is vonatkozik.

Július közepén az Európai Bíróság hatályon kívül helyezte az Európai Bizottságnak az amerikai Apple technológiai óriásvállalat ellen ír adóügyekkel összefüggésben hozott határozatát, így a cégnek nem kell kifizetnie a tiltott állami támogatás miatt kiszabott 13 milliárd eurós bírságot. Másnap az Európai Bíróság a Facebook közösségi portált érintő ítéletében érvénytelenítette az EU és az Egyesült Államok között személyes adatok átadásáról létrejött megállapodást.

Július 17. és 21. között tartották az Európai Tanács minden idők második leghosszabb, rendkívüli csúcstalálkozóját. Ezen elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetést és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó Új Nemzedék EU pénzügyi csomagot. A jogállamiság védelmére tervezett mechanizmus nem került be a záródokumentumba, de bevezették a költségvetés és a helyreállítási alap védelmére vonatkozó "feltételrendszert". Ennek keretében a lehetséges szankciókról az Európai Tanács minősített többséggel dönthet.

Több mint két évtizede először augusztusban a vámtarifák csökkentésében állapodott meg az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Az EU októberi csúcstalálkozóján a tagállami vezetők a 2030-ra kitűzött 1990-es referenciaértékhez viszonyított 55 százalékosnál nagyobb kibocsátás-csökkentési célok mellett kötelezték el magukat.

Októberben az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított Ciprus és Málta ellen az úgynevezett aranyútlevél, illetve vízumprogramok miatt. Korábban ilyen programokat a magyar kormány is indított és működtetett.

A hónap végén az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő.

Az Európai Tanács videókonferencia keretében tartott nem hivatalos ülését az egyre romló koronavírus-helyzetnek szentelték, és a majdan elérhetővé váló biztonságos oltóanyag igazságos elosztásában állapodtak meg.

November 10-én az Európai Bizottság közös uniós beszerzés keretében kötött le koronavírus elleni oltóanyagokat az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalattól. Az EU emellett az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, a Moderna, a Janssen Pharmaceutical Companies és a CureVac gyógyszeripari vállalatokkal is hasonló megállapodást kötött. A június közepén elfogadott európai oltóanyag-stratégia lehetővé teszi, hogy valamennyi tagország hozzájusson az oltóanyaghoz, amelyet az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok ingyen kaphatnak meg. Az Európai Gyógyszerügynökség december 21-én forgalmazásra ajánlotta az Európai Unióban a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagot. Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség gyorsított eljárás keretében hozta meg döntését, amely az oltóanyag egyéves feltételes alkalmazásához adja meg a zöld jelzést.

November 11-én az Európai Bizottság az európai egészségügyi unió kiépítése felé vezető javaslatokat mutatott be. Jelenleg az egészségügy mindenütt nemzetállami hatáskörbe tartozik.

November 16-án Magyarország és Lengyelország állandó EU-képviselői megvétózták az unió hosszú távú költségvetéséről, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról szóló megállapodást. Az ülésen ugyanakkor minősített többséggel elfogadták a Budapest és Varsó által kifogásolt, a költségvetéshez és az alaphoz rendelt jogállamiságot értintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot.

November 24-én az Európai Bizottság bemutatta a bevándorlók társadalmi integrációjáról és a befogadásáról szóló cselekvési tervét. Fontos eleme a paktumnak, hogy a bizottság új eljárás lefolytatását szorgalmazza a határokon. A paktum második alappillére a méltányos felelősség- és szolidaritásvállalás.

December 7-én az európai uniós tagállamok külügyminiszterei általános érvényű szankciórendszert hoztak létre az emberi jogok megsértésének esetére. Két nappal később a bizottság elfogadta az új terrorizmusellenes cselekvési tervét.

Az unió december 10-11-i brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadták az EU hétéves költségvetéséről és helyreállítási alapjáról szóló megállapodást. Az állam- és kormányfők jóváhagyták a jogállamisági feltételrendszer miatt vétót kilátásba helyező Magyarország és Lengyelország, valamint a soros német elnökség között született megállapodást. Eszerint a rendelethez záradékot csatolnak.

Az uniós állam- és kormányfők decemberben megállapodtak abban is, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat és újabb szankciók bevezetésének lehetőségéről egyeztek meg Törökországgal szemben.