A kérdés voltaképpen már évek óta napirenden van, így 2019-ben bizottsági belső vizsgálathoz már született egy részletes EU-számvevőszéki vélemény az ügyben. A mostani jelentés ennek „folytatásaként” látott napvilágot, számtalan melléklettel kiegészülve.

A cseh kormányfő akkor is, azóta is tagad minden összeférhetetlenségi vádat, miközben szakértők emlékeztetnek, hogy a tét nem csupán az ő miniszterelnöki reputációja, hanem az összeférhetetlenség formális kimondása esetén minimum 450 millió cseh koronányi EU-támogatás visszafizetése is szükségessé válhat.

Andrej Babiš a politikai karrierje előtt Csehország második leggazdagabb embereként az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari és vegyipari cégének, a több mint 30 ezer embert foglalkoztató Agrofertnek volt a tulajdonosa. Tulajdonrészét miniszterelnökké válva formálisan eladta ugyan egy vagyonkezelő alapnak, de lapjelentések és civil szervezetek kezdettől fogva állították, hogy közvetett érdekeltsége és befolyása a cégnél ténylegesen azóta sem szűnt meg.

Ez utóbbit az EU-számvevőszék 2019 januárjában Prágában vizsgálta, majd az akkor kiszivárgott vélemény szintén az volt, hogy az összeférhetetlenség úgymond nemcsak abban áll fenn, hogy Babiš befolyással lehetett korábbi cégeinek uniós támogatására, hanem végső soron a nyeresége is közvetve vagyonát gyarapította.

A mostani jelentés – brüsszeli sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint – ugyancsak azt emelte ki, hogy a kormányfő pozíciójánál fogva közvetlen ráhatással lehetett az uniós költségvetési források saját korábbi cégét is segítő csehországi elköltésére.

A jelentést amúgy az Európai Bizottság több főigazgatósága – így a regionális politikáért, illetve a foglalkoztatás- és szociálpolitikáért felelős területek illetékesei – közösen készítette. A dokumentumot Csehország állandó brüsszeli EU-képviselőjéhez, Edita Hrdához juttatták el, és a bizottsági szóvivő szerint a cseh kormánynak három hónap áll rendelkezésére az anyagban leírtak megválaszolásához.