eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Megtalálták az ukrán gép lelövésének felelősét Iránban

Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8-ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Azt azonban nem tudni, hogy ki az illető: a katona, aki "megnyomta a gombot", a tiszt, aki kiadta a parancsot, vagy esetleg felsőbb vezető.

"Börtönben van az az ember, akik tévedésből lelőtte az ukrán gépet" - idézte az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség a minisztert. Zaríf mást nem árult el róla.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalált érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-M1 légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt.

Az ukrán média szombati híradásai szerint az izraeli látogatásán tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta egy tévéinterjúban: már a tragédia utáni napokban tudta, hogy a katasztrófa legvalószínűbb oka rakétatalálat volt, de szilárd bizonyítékok hiányában erről nem beszélhetett nyilvánosan. Szavai szerint a hír hallatán azonnal felkereste az ukrán áldozatok hozzátartozóit, és közölte velük: százszázalékos biztonsággal mondhatja, hogy nem műszaki hiba, és nem a személyzethez tartozó hozzátartozóik tévedése vezetett a katasztrófához.

Oroszország 2017-ben adott el Iránnak 29 darab TOR-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi üteget. A fegyvereket a Szovjetunióban fejlesztették ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. A TOR hatótávolsága 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométeres magasságban repülő célpontok lelövésére alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×