Infostart.hu
eur:
383.52
usd:
332.73
bux:
123514.44
2026. április 2. csütörtök Áron
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Megtalálták az ukrán gép lelövésének felelősét Iránban

Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8-ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Azt azonban nem tudni, hogy ki az illető: a katona, aki "megnyomta a gombot", a tiszt, aki kiadta a parancsot, vagy esetleg felsőbb vezető.

"Börtönben van az az ember, akik tévedésből lelőtte az ukrán gépet" - idézte az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség a minisztert. Zaríf mást nem árult el róla.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalált érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-M1 légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt.

Az ukrán média szombati híradásai szerint az izraeli látogatásán tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta egy tévéinterjúban: már a tragédia utáni napokban tudta, hogy a katasztrófa legvalószínűbb oka rakétatalálat volt, de szilárd bizonyítékok hiányában erről nem beszélhetett nyilvánosan. Szavai szerint a hír hallatán azonnal felkereste az ukrán áldozatok hozzátartozóit, és közölte velük: százszázalékos biztonsággal mondhatja, hogy nem műszaki hiba, és nem a személyzethez tartozó hozzátartozóik tévedése vezetett a katasztrófához.

Oroszország 2017-ben adott el Iránnak 29 darab TOR-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi üteget. A fegyvereket a Szovjetunióban fejlesztették ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. A TOR hatótávolsága 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométeres magasságban repülő célpontok lelövésére alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások okoztak jelentős veszteségeket Moszkvának, „kilőve” az orosz olajexport egy részét. A csapások jelentőségéről kérdezte az InfoRádió Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát, aki szerint az oroszoknak „az ölébe hullott” az iráni háború miatti olajár-emelkedés, így erre az évre várhatóan már nem lesz gondjuk.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×