Infostart.hu
eur:
384.29
usd:
333.49
bux:
123165.47
2026. április 2. csütörtök Áron
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Megtalálták az ukrán gép lelövésének felelősét Iránban

Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8-ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Azt azonban nem tudni, hogy ki az illető: a katona, aki "megnyomta a gombot", a tiszt, aki kiadta a parancsot, vagy esetleg felsőbb vezető.

"Börtönben van az az ember, akik tévedésből lelőtte az ukrán gépet" - idézte az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség a minisztert. Zaríf mást nem árult el róla.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalált érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-M1 légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt.

Az ukrán média szombati híradásai szerint az izraeli látogatásán tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta egy tévéinterjúban: már a tragédia utáni napokban tudta, hogy a katasztrófa legvalószínűbb oka rakétatalálat volt, de szilárd bizonyítékok hiányában erről nem beszélhetett nyilvánosan. Szavai szerint a hír hallatán azonnal felkereste az ukrán áldozatok hozzátartozóit, és közölte velük: százszázalékos biztonsággal mondhatja, hogy nem műszaki hiba, és nem a személyzethez tartozó hozzátartozóik tévedése vezetett a katasztrófához.

Oroszország 2017-ben adott el Iránnak 29 darab TOR-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi üteget. A fegyvereket a Szovjetunióban fejlesztették ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. A TOR hatótávolsága 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométeres magasságban repülő célpontok lelövésére alkalmas.

Címlapról ajánljuk
„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában percről percre

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában percről percre

Nagycsütörtök délelőttre Kormányinfót hirdettek meg a szerdai kormányülés után, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő tartja. „A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt. Tartson velünk!

Trump NATO-fenyegetése: csak kongresszusi jóváhagyással léphetne ki a szervezetből

Ismét a NATO-ból való amerikai kilépéssel fenyegetőzött Donald Trump. Az amerikai elnök már többször felvetette, hogy országa többet fizet a szövetségesek védelméért, mint ők. Most, hogy nem akarnak beszállni az Irán elleni háborúba, ismét kiváltotta a haragját. A távozáshoz azonban törvényhozási jóváhagyás szükséges.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Mérföldkőhöz érkezett Oroszország totális inváziója, Ukrajnával zsarolta Trump Európát – Híreink az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Mérföldkőhöz érkezett Oroszország totális inváziója, Ukrajnával zsarolta Trump Európát – Híreink az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte: "felszabadította a Luhanszki Népköztársaság területét," azaz teljesen elfoglalta Ukrajna Luhanszk megyéjét. Az ukrán térképek még nem mutatják ezt: a nyugati csücsökben egyetlen település, Novojehorivka még ukrán ellenőrzés alatt áll. A régió ellenőrzéséért tágabban értelmezve 2014 óta dúlnak a harcok Oroszország és Ukrajna között, Moszkva 2022-ben "annektálta" a térséget, de mindeddig küzdött a teljes kontrollért. A Donbász másik megyéjét, Donyecket körülbelül 80%-ban foglalta el eddig az orosz haderő. Közben a Financial Times forrásai szerint Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a PURL-ön keresztüli fegyverszállításokat Ukrajnának, már amennyiben az európai szövetségesek nem csatlakoznak a Hormuzi-szoros újranyitását célzó koalícióhoz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×