eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Megtalálták az ukrán gép lelövésének felelősét Iránban

Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8-ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Azt azonban nem tudni, hogy ki az illető: a katona, aki "megnyomta a gombot", a tiszt, aki kiadta a parancsot, vagy esetleg felsőbb vezető.

"Börtönben van az az ember, akik tévedésből lelőtte az ukrán gépet" - idézte az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség a minisztert. Zaríf mást nem árult el róla.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalált érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-M1 légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt.

Az ukrán média szombati híradásai szerint az izraeli látogatásán tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta egy tévéinterjúban: már a tragédia utáni napokban tudta, hogy a katasztrófa legvalószínűbb oka rakétatalálat volt, de szilárd bizonyítékok hiányában erről nem beszélhetett nyilvánosan. Szavai szerint a hír hallatán azonnal felkereste az ukrán áldozatok hozzátartozóit, és közölte velük: százszázalékos biztonsággal mondhatja, hogy nem műszaki hiba, és nem a személyzethez tartozó hozzátartozóik tévedése vezetett a katasztrófához.

Oroszország 2017-ben adott el Iránnak 29 darab TOR-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi üteget. A fegyvereket a Szovjetunióban fejlesztették ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. A TOR hatótávolsága 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométeres magasságban repülő célpontok lelövésére alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×