Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén az Iránban lelőtt ukrán repülőgép tizenegy ukrán áldozatának földi maradványait fogadják munkatársaik és hozzátartozók a kijevi Boriszpil légi kikötőben 2020. január 19-én. A gépen a kilencfős ukrán személyzeten kívül két ukrán utas tartózkodott.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Hazaszállították az ukrán repülőgép áldozatainak maradványait

Megérkezett vasárnap a kijevi Boriszpil légi kikötőbe az a repülőgép, amely hazaszállította az Iránban rakétával lelőtt utasszállító ukrán áldozatainak maradványait.

A repülőtéren rendezett búcsúztatási ceremónián jelen van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Olekszij Honcsaruk miniszterelnök és Dmitro Razumkov házelnök is.

A szerencsétlenségben 176-an vesztették életüket, köztük 11 ukrán - a gép 9 fős személyzete és két utas.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le nem sokkal felszállás után. Az ukrán áldozatokon kívül még további hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.

Irán több napi tagadás után január 11-én beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737-es típusú utasszállító gépet.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) három vádpontban indított vizsgálatot: a légi közlekedési szabályok megsértése, szándékos emberölés és vagyontárgy, azaz a repülőgép szándékos megsemmisítése címén - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Teheráni közlés szerint Irán beleegyezett abba, hogy a lelőtt gép feketedobozait - amely a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni - Kijev többszöri kérése után végül mégiscsak Ukrajnának adja át elsőként elemzésre. Előtte még Irán Franciaországba akarta küldeni arra hivatkozva, hogy ott rendelkeznek a súlyosan megrongálódott adatrögzítők alapos vizsgálatához szükséges eszközökkel. Kanada is ezt szorgalmazta.

Az ukrán fél viszont közölte, hogy ők is rendelkeznek olyan speciális laboratóriummal, ahol képesek kinyitni a megrongálódott adatrögzítőket. Ezt követően közölte szombaton Tasznim Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezetnek a balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója, hogy megpróbálják kinyerni az adatokat a feketedobozokból Kijevben - Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok szakértelmének felhasználásával -, és ha ez nem sikerül, akkor küldik az adatrögzítőket Franciaországba.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×