Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Irán nem adja a feketedobozokat

Irán megpróbálja saját maga megvizsgálni a január 8-án lelőtt ukrán utasszállító feketedobozait - jelentette vasárnap az IRNA állami hírügynökség, cáfolva azokat az értesüléseket, amelyek szerint a berendezéseket átadnák Ukrajnának.

Kanada, amelynek 57 állampolgára halt meg az iráni légvédelem által tévedésből lelőtt repülőgépen, és a többi ország is, amelynek állampolgárai voltak a 176 áldozat között, felszólították Iránt a pontos vizsgálatra, és szorgalmazták, hogy a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket rögzítő berendezéseket külföldön vizsgálják meg.

Ottawa szerint az adatrögzítőket Franciaországba kellene küldeni.

"Megpróbáljuk leolvasni a feketedobozokat itt Iránban. Ha nem sikerül, további lehetőségként felmerül még Ukrajna és Franciaország, de eddig még nem született döntés arról, hogy más országba küldjük őket" - mondta az IRNA-nak Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezetnek a balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója.

A Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy a feketedobozokat Ukrajnába küldik. Rezaifár akkor még azt mondta, hogy a súlyosan megrongálódott berendezéseket nem tudják Iránban megvizsgálni, mert a hatóságoknak nincsen az adatok letöltéséhez szükséges szoftverük, ezért Ukrajnába vagy Franciaországba küldik őket.

Egyelőre nem tudni, hogy az iráni légiközlekedési hatóság miért másította meg a döntését.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×