A választ Salamon András utazási szakjogász adta meg a turizmus.com oldalon. A legfontosabb, hogy ha valaki az Emirátusokba vagy valamelyik azzal szomszédos országba utazott volna, akkor a válasz egyértelműen igen a 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése alapján, mivel a külügyminisztérium az „utazásra nem javasolt” kategóriába sorolta ezeket az országokat.

Más a helyzet, ha az utazó az Emirátusokon keresztül, közvetlenül csatlakozó járattal a Közel-Keleten kívüli országba utazik. Fontos újdonság, hogy a vonatkozó jelenlegi rendelet már nem az útvonal szót említi, hanem a célállomást, az annak közvetlen környezetét és a szállítást lényegesen befolyásoló körülmény kifejezéseket használja.

Nem az a lényeg tehát, hogy az útvonal beleesik-e a nem javasolt kategóriába, hanem az, hogy az utazó szállítását az utazási szerződés felmondásának napján lényegesen befolyásolja-e valamilyen rendkívüli körülmény.

A 472/2017 (XII. 28.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének vonatkozó része így szól: „... az utazó bánatpénz fizetése nélkül jogosult felmondani az utazási csomagra vonatkozó szerződést, ha a célállomás helyén vagy annak közvetlen közelében – amennyiben a célállomás, vagy annak közvetlen környezetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre került – olyan elháríthatatlan és rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az utazási csomag teljesítését jelentős mértékben befolyásolják, vagy lényegesen befolyásolják az utazók célállomásra való szállítását.”

Mint a szakjogász írja, sokak számára megtévesztő lehet a 472/2027. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-nak megfogalmazása: „... ideértve azt az esetet is, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely – az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül.” A szakember kiemeli: ez a fejezet azt szabályozza, amikor egy iroda csak egyetlen szolgáltatást, például repülőjegyet, vagy csak szállást, vagy csupán autóbérlést, azaz nem utazási csomagot értékesít.

Két lényeges tényezőt kell tekintetbe venni:

• a közel-keleti helyzet pedig rövid távon is eléggé változó. Minthogy a rendelet értelmében az utazó felmondásának napján fennálló körülményeket kell figyelembe venni, elvileg napról napra változhat, hogy mikor lesz bánatpénzzel terhelt és mikor a nélküli az utazó felmondása – írta a szakember.
• az utazási iroda üzletpolitikája, ami felülírhatja a jogszabály adta lehetőséget, és bánatpénz ide vagy oda, az utazó érzelmi jól létére és testi biztonságára helyezi a hangsúlyt.

A pontos tájékozódásért egyeztetni kell az utazási irodákkal, szolgáltatókkal, el kell olvasni a jogszabályokat és érdemes végigböngészni a Salamon András teljes cikkét itt.