Miután DNS-összehasonlító vizsgálattal megállapították, hogy az egyik túlélő az autóbusz 52 éves vezetője, V. János bekerült a nyilvántartásba, mint a baleset részese - írja a Magyar Idők. Erről Nicola Scalabrini ügyész beszélt a La Repubblica című olasz lapnak. Az olasz jogrend szerint halálos áldozattal járó bűncselekmény/közlekedési baleset esetében kötelező az ügy részesét jogilag bevonni a vizsgálatba. Ezt nevezik olaszul „értesítés vizsgálatról” eljárásnak.

Az a tény, hogy a buszt a tragédia bekövetkeztekor vezető sofőr él, ám nincs kihallgatható állapotban, kötelezővé tette, hogy a nyomozást végző veronai államügyészség jegyzőkönyvben rögzítse:

V. János részese volt a balesetnek, így részese a vizsgálatnak.

Az államügyészség továbbra is a tragédia műszaki és emberi okait kutatja. Műszaki szakértők bevonásával megismétlik a buszroncs technikai, műszeres átvizsgálását, bár

eddig nem találtak műszaki meghibásodásra utaló nyomokat,

de ki sem tudták azt zárni.

Ugyancsak vizsgálniuk kell, hogy a baleset helyszínén megfelelt-e a hídpillér védelme az olasz előírásoknak, illetve azt, hogy a szabályozás nem túl megengedő-e. 

Az államügyészség ugyanakkor vizsgálja a személyi felelősség kérdését, így a vizsgálatba bevont buszsofőrét is. Felmerült ugyanis, hogy ha nem műszaki hiba okozta a tragédiát, akkor az

a buszvezető hibája, egészségi állapota, állapotváltozása, esetleges pillanatnyi elalvása miatt

következhetett be.

Borbély Zoltán ügyvéd, közlekedési és biztosítási szakjogász tapasztalatai szerint pillanatnyi elalvás esetén a sofőr legkésőbb az ütközésre felriad és korrigálni próbál, ám úgy tudja, az A4-es autósztrádán és a buszon ennek a nyomát sem találták a szakemberek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a buszvezető elveszthette az eszméletét vagy rosszullét miatt, vagy azért, mert az ütközés során beütötte a fejét, esetleg kiesett a járműből.