A választásokon a szavazók részvételi aránya 51,6 százalék volt.

Az első exit pollok szerint a 460 mandátumos parlamenti alsóházba, a szejmbe összesen 5 párt jutott be, a PiS 242, a PO 133 mandátumra tett szert.

Amennyiben a náluk kisebb tömörülések nem érnek el jobb választási eredményt, a PiS a mandátumok előzetes átszámítása szerint önállóan kormányozhat.

Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz'15 mozgalom. A tömörülés vezetője, májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rock-zenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.

Az 5 százalékos bejutási küszöb felett végezhetett még a jobbközép Nowoczesna (Modern) párt, amely a szavazatok 7,1 százalékot érte el, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,2 százalékkal.

Nem érte el a koalíciókra vonatkozó 8 százalékos küszöböt, így a parlamenten kívül maradhat a voksok 6,6 százalékát megszerző Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A lengyel politikai színtérről az SLD leköszönésével eltűnhet a posztkommunista baloldal.

Feltehetően nem jut be a parlamentbe a 4,9 százalékot nyert jobboldali-populista KORWiN sem.

Az előzetes eredmények ismertetése után Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási központjában közölte: "kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot". Hangsúlyozta, hogy amennyiben megalakul a PiS kormánya, "óriási és hallatlanul nehéz feladatok" várnak rá. Mint mondta, "a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó". Ezzel a PO negatív választási kampánya során tett kijelentéseire reagált, melyek szerint a PiS győzelme esetén megtorlás következik, "felekezeti állammá" alakítják át Lengyelországot.

A PiS elnöke után Beata Szydlo, a PiS kormányfőjelöltje a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski volt elnökről emlékezett: "az ő útján haladtunk" - jelentette ki. "Alázatosak voltunk a minket körülvevő valósággal szemben, becsületesen dolgoztunk" - mondta, utalva a PiS szakértői hátterének több éves munkájára. A párt egyebek között a kormányzás első száz napja alatt elfogadandó, a lengyel gazdaság serkentésére irányuló törvényjavaslatokat ennek a szakértői gárda segítségével dolgozta ki.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat, vasárnap a szejm képviselőin kívül a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg.

A mostani választásokon a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. Vagyis a 242 mandátum azt jelenti, hogy a PiS-nek ezzel nem lesz koalíciós kényszere, egyedül is kormányt tud alakítani.

Az Egyesült Baloldal (ZL) 6,6 százalékot szerzett,. Ez a formáció a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés szövetsége volt, vagyis több párt koalíciós összefogása, így nekik 8 százalék kellett volna a bejutáshoz. A mostani szereplés viszont azt jelenti, hogy
a korábban kormányon is lévő baloldal ezúttal nem jutott be a szejmbe.

A dolog azért történelmi, mert 2001-ben még a baloldal nyerte utcahosszal, majdnem 45 százalékkal a választásokat - írja az Index.

A baloldaltól nyilván sok szavazatot vitt el Pawe³ Kukiz mozgalma, amely 9 százalék körüli eredményre és 44 helyre számíthat a szejmben. A punkzenész idén májusban alapította a populista, inkább balra húzó pártját. Kukiz az elnökválasztáson robbant be a lengyel politikába, és rögtön 21 százalékot ért el, harmadik lett Komorowski és Duda mögött - megelőzve a baloldali pártok jelöltjeit.

Érdekesség, hogy magabiztosan átlépte a bejutási küszöböt májusban alapított Modern (Nowoczesna) párt, amelyet az elemzők neoliberális és erősen feminista tömörülésnek tartanak. A balközép párt elnöke, Ryszard Jerzy Petru az ország egyik legismertebb közgazdásza, a Világbankban a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott. Ez a párt is sok bizonytalant, illetve baloldalit szólíthatott meg.

A mostani kormánykoalícióból a Lengyel Parasztpárt (PSL) épphogy bejutott a parlamentbe. A kereszténydemokrata kisgazdák négy éve 8,4 még százalékot kaptak, de a kormányválság őket is meggyengítette, most egy hajszállal juthatnak át az ötszázalékos küszöbön.

Nem került be viszont a parlamentbe a 4,9 százalékos jobboldali-populista KORWIN.

A 27 859 választóhelyiségben - melyek közül 255 külföldön van - 30,5 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhatott az urnákhoz.

A mostani szavazást a parlamenti választásokon megszokott részvétel jellemezte,a választók 51,6 százaléka szavazott. A részvételi arány általában 50 százalék körül mozog, legutóbb, 2011-ben az erre jogosultak 48,92 százaléka voksolt.

Ezek még csak exit poll-adatok, a hivatalos eredmény hétfőre vagy keddre várható, de a korábbi tapasztalatok alapján ezek a felmérések közelítenek a végeredményhez.