Infostart.hu
eur:
367.73
usd:
335.15
bux:
143803.98
2026. november 18. szerda Jenő

Ukrajna bízik a Krím visszatérésében

Ukrajna nem törődik bele abba, hogy Oroszország egy évvel ezelőtt törvénytelen módon elcsatolta a Krím félszigetet. Ukrán szakértők mindazonáltal egyetértenek abban, hogy a területet politikai rendezés útján kell az országnak visszaszereznie, a katonai megoldás nem lehetséges.

Bohdan Petrenko, a szélsőségek kutatásával foglalkozó ukrajnai intézet szakértője a héten arra szólította fel az ukrán civil társadalmat, ne engedje, hogy lekerüljön a Krím kérdése az ukrán hatalmi szervek napirendjéről. Tévesnek ítélte azt az elgondolást, hogy Moszkva hajlandó lenne a Donyec-medencét visszaadni Ukrajnának, ha Kijev elismeri, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. Az elemző szerint mindkét terület, a Krím és a Donyec-medence is visszatér majd Ukrajnához.

Pavlo Nussz ukrán politológusnak az a meggyőződése, hogy a félsziget belátható időn belül, nagyon is hamar visszatérhet. Ehhez azonban szerinte mindent meg kell tenni, hogy az ott élő orosz nemzetiségűek számára vonzó legyen ez a visszatérés.

"A Krím két feltétellel kerülhet vissza Ukrajnához: úgy, hogy Vlagyimir Putyin nem lesz tovább Oroszország elnöke, illetve úgy, hogy Ukrajna a jogi és gazdasági reformok révén sikeres, vonzó álammá válik" - vélekedett Tarasz Berezovec, a Berta Communication stratégiai tanácsadó vállalat igazgatója. Hangsúlyozta, hogy e két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

A szakértő illúziónak nevezte ugyanakkor azt, hogy a Krím félszigeten élők erősen kötődnének Ukrajnához. "A keserű igazság az, hogy a krímiek, legalábbis a többségük sohasem érezte magát teljes mértékben Ukrajnához tartozónak. Nem szabad azt a hamis reményt táplálni, hogy ha ez így volt, amikor a félsziget még Ukrajna része volt, akkor ez mára megváltozott volna" - figyelmeztetett.

Március 16-án volt egy éve, hogy Kijev és a Nyugat megítélése szerint illegitim népszavazást rendeztek orosz fegyveres katonák jelenlétében a Krím Ukrajnától való elszakadásáról. Maga a referendum kiírása az ukrán alkotmányba ütközött, a megszervezése és lebonyolítása alatt ráadásul tömérdek szabálysértés történt. Bárki szavazhatott annyiszor, ahányszor csak akart, és nemcsak a Krímben élők, de Oroszországból érkezett "turisták" is, akiket szervezetten szállítottak buszokkal a félszigetre. Így történhetett meg, hogy Szevasztopolban például a részvétel a népszavazáson meghaladta a 120 százalékot. Az ukrán sajtoórgánunokban akkor megjelent hírek szerint a szavazatokat meg sem számolták, a jegyzőkönyveket előre elkészítették, azaz előbb megvolt a referendum "eredménye", minthogy megtartották volna. Az ukrán sajtóban többen fölöttébb gyanúsnak találták, hogy urnazárás után néhány órával már nyilvánosan ki is hirdették a hivatalos végeredményt. Moszkvában március 18-án aláírták a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést.

A Krímről az ukrán belpolitikában viszont valóban elterelte a figyelmet a Kelet-Ukrajnában - Kijev szerint Moszkva által - kirobbantott fegyveres konfliktus, amint arra Bohdan Petrenko rámutatott. A félsziget elcsatolásának évfordulójához közeledve azonban a Krím jövője ismét középpontba került.

Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: nem fogadja el törvényesnek a Krím orosz bekebelezését, a félszigetet továbbra is területe részének tekinti, elcsatolását pedig ideiglenesnek. A kijevi kormány jogi úton készül visszaszerezni fennhatóságát a félsziget fölött, már készíti a beadványt a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a múlt héten utasította az igazságügyi tárcát, hogy küldje el Hágának a Krím elcsatolásáról szóló orosz dokumentumfilmet, mint bizonyítékot.

A Rosszija 1 orosz állami tévécsatorna által a minap bemutatott Krím - Hazatérés című filmben Putyin nyíltan beszél arról, hogyan adott parancsot jó egy éve a Krím Ukrajnától való elszakítására. A vele készült interjúban elmondja egyebek között, hogy a területet nem a március 16-i krími népszavazás eredménye alapján csatolta el Oroszország Ukrajnától, hanem már korábban, február 23-ra virradóra megszületett a döntés a félsziget bekebelezéséről. Putyin azzal indokolta az orosz katonai benyomulást a Krímbe, hogy a Moszkvához hű Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán a hatalomból eltávolított ukrán exállamfő életét kellett megmentenie.

Az ukrán sajtó az elmúlt napokban folyamatosan közölt részleteket az orosz elnöknek a Krímmel kapcsolatos nyilatkozatából. Az államfő állítólag azt mondta, hogy atomfegyvereket is készenlétbe helyezett volna, ha a Krímben a "helyzet másképp alakul", vagyis ha az ukrán fegyveres erők vagy civilek komolyabb ellenállást tanúsítanak. Azt is elismerte, hogy a katonai hírszerzés különleges egységei megszakították a kommunikációs csatornákat az ukrán haditengerészet egységei és az ukrán parancsnokság között.

A krími parlament orosz katonai elfoglalását filmre vették, a félsziget bekebelezése után közzétették, és állítólag oktatási anyagként használják azóta az orosz hadseregben.

Mindezek alapján kijevi megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy a félsziget elcsatolását a Kremlben jó előre kitervelték, és a döntésben nem játszott szerepet a félsziget lakosainak akarata. Az, hogy az orosz nemzetiségűek a Krímben, vagy bárhol máshol Ukrajnában a hatalomváltás után bármiféle veszélyben lettek volna, semmi nem igazolta sem a Krím elcsatolásakor, sem az azóta eltelt időben - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×