A magyar köztársasági elnök erről Temesváron beszélt szerdán a városban kirobbant népfelkelés 25. évfordulója alkalmából tartott jubileumi emlékesten, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Tőkés László szervezett. Áder János szerint az egykori temesvári református lelkész szókimondása megmutatta, hogy "a legerősebbnek gondolt birodalom is gyenge, ha hazugságra épül".

A köztársasági elnök úgy vélte, "soha nem beszéltünk eleget" arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak ki a temesvári események. Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált, kivágott közepű zászlók az akkoriban még túlnyomó többségben fekete-fehér televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói.

"1989 karácsonya a magyaroknak a maguk forradalmát idézte fel" - jelentette ki Áder János, aki szerint a romániai forradalom, a szabadságukért küzdő magyarok és románok közös harca hatalmas reményeket és várakozást keltett. "Azt a hitet ébresztette fel mindenkiben, hogy történelmi esély nyílt a korszakokon át kibeszéletlen és megoldatlan nemzeti feszültségek feloldására, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok közösségében a népek sorsközössége is új értelmet nyer" - idézte az akkori közhangulatot a köztársasági elnök.

Megállapította: ezt a reményt fejezte ki az a tömeges segíteni akarás, amely minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában öltött testet. Ezrek és ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra rakják és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem minden nélkülözőnek.

"Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma is építhetjük" - jelentette ki Áder János. Beszédét a temesváriakhoz intézett köszönetnyilvánítással zárta.