A washingtoni központú nem kormányzati szervezet szerint a kérdésben vizsgált 65 országból 36-ban tapasztalták az internet szabadságának csökkenését, s ezt a tendencia immár negyedik egymást követő évben folyatódott.

A Freedom House rámutat, hogy a korábbiaktól eltérően, amikor a legtöbb kormány inkább a színfalak mögül igyekezett ellenőrizni a világhálót, az országok gyors ütemben hoztak olyan új törvényeket, amelyek legitimálják a meglévő elnyomást és gyakorlatban is kriminalizálják a másként gondolkodók online megnyilvánulásait. Emellett drámaian fokozódott a független hírportálokra gyakorolt kormányzati nyomás.

A jelentés összefoglalója szerint bár az internet-használatot legkeményebben Iránban, Szíriában, Kínában, Kubában és Etiópiában cenzúrázzák, a legnagyobb romlás ebben a tekintetben tavaly Oroszországban, Törökországban, Ukrajnában és Angolában következett be.

Oroszországban Vlagyimir Putyin újabb elnöki mandátumának 2012-es kezdete óta több törvényt is életbe léptettek az ellenzéki online médiatartalmak blokkolása érdekében, Törökországban pedig hónapokra elérhetetlenné tették a YouTube és a Twitter szolgáltatását.

Az internet-használatot legkevésbé korlátozó országok csoportját a jelentés szerint Izland vezeti, Észtország és Kanada előtt, mögöttük a 4-6. helyet pedig Ausztrália, Németország és az Egyesült Államok foglalja el. A felmérésben szabadnak minősített 19 ország között Magyarország a tizedik legjobb értékelést kapta.

A Freedom House külön megemlíti, hogy a nők és a melegek (LMBT) jogaiért harcolókat internetes fenyegetések és zaklatások érik, ami akadályozza az online-kultúrában való részvételüket, valamint, hogy 32 országban fordult elő az emberi jogi szervezeteket érő, személyre szóló internetes támadás.

A jelentést jegyző Sanja Kelly az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva nyugtalanító tendenciának nevezte, hogy "egyes országok az NSA (az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség) által végzett adatgyűjtéssel indokolják annak szükségességét, hogy ők is eltárolják az (internetes) adatokat".

A napokban Stockholmban egyébként éppen a NSA titkos adatgyűjtési programját leleplező Edward Snowdennek ítélték oda a Helyes Életmód Alapítvány (Right Livelihood Foundation) alternatív Nobel-díjnak is nevezett díját. Az Egyesült Államokban őt fenyegető börtönbüntetés miatt Moszkvában élő Snowden a kitüntetés alkalmából videokapcsolaton keresztül intézett beszédet a svéd parlamenthez, s beszédében felszólította az ENSZ-t, hogy kezdeményezze új intézkedések elfogadását a magánélethez való jog és az emberi jogok védelmében.