"A Keleti Partnerség nem feltétlenül előkészítés az EU-tagságra, de mindenképpen törekvés arra, hogy az EU-nak jó szomszédai legyenek, s azoknak pedig az EU legyen a jó szomszédja" - jelentette ki Zeman.

Az ukrajnai fejleményekre való tekintettel szerinte érdemes lenne megfontolni, mivel járulhatnak hozzá a partnerségi program résztvevői a konfliktus megoldásához. Úgy vélte, hogy az egykori szovjet tagköztársaságok közvetíthetnek a felek között.

"A legrosszabb, amit tehetünk, hogy tétlenül nézzük a közelünkben kibontakozó konfliktust" - szögezte le a cseh államfő. Hangsúlyozta: időben kell cselekedni, mert ha mindkét oldalon ezrek halnak meg, akkor már késő lesz.

A kétnapos tanácskozás középpontjában a keleti partnerségi program továbbfejlesztése áll. Megkerülhetetlen téma az időszerű ukrajnai helyzet is.

A Keleti Partnerség célja elősegíteni hat volt szovjet köztársaság - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna - közeledését az Európai Unióhoz. Fehéroroszország nem képviselteti magát a fórumon. Négy egykori szovjet köztársaságból az államfő, míg Ukrajnából Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter érkezett Prágába.

Az EU legfőbb vezetői, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Herman van Rompuy európai tanácsi elnök mellett hiányozik a találkozóról Catherine Ashton, az uniós diplomácia vezetője is. Mindhárman az ukrajnai fejleményekre való hivatkozással mondták le részvételüket a konferencián. Az EU-t Stefan Füle uniós bővítési biztos képviseli Prágában.

Részt vesz a tanácskozáson a lengyel, a litván, az osztrák és a szlovák elnök is. A meghívottak között volt Áder János is, de a magyar államfő más fontos elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni Prágában.

A projektet 2009 első felében, a cseh uniós elnökség idején indították el. A kétnapos prágai konferenciát a program elindulásának 5. évfordulója alkalmával kezdeményezte Milos Zeman.

Tekintettel arra, hogy a meghívott résztvevők közül többen különböző okok miatt hiányzanak, a cseh sajtó a rendezvényt "B-osztályú" találkozónak minősítette, amit Lubomír Zaorálek külügyminiszter csütörtökön nyíltan bírált és visszautasított.