A TIB török telekommunikációs hatóság a hivatalos közlése szerint "adminisztratív lépéseket" tett a YouTube ellen, de ezek okát nem indokolta meg.

Török médiajelentések szerint viszont az intézkedést azután hozták meg, hogy a videomegosztó oldalon megjelent egy hangfelvétel. Ezen az ország külügyminisztere, a titkosszolgálat vezetője, valamint a fegyveres erők második számú parancsnoka arról beszélgetnek, hogy megrendeznek egy fegyveres incidenst Törökország és Szíria között, hogy eltereljék a figyelmet a vasárnapi helyhatósági választásokról.

Reccep Tayip Erdogan kormányfő "hitvány" tettnek, a külügyminisztérium pedig nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a felvétel kiszivárogtatását. Bár a felvételek valódiságát elismerte a török külügy, egyúttal azt állította, hogy azokat manipulálták.

"Még egy nemzetbiztonsági ülést is kiszivárogtattak. Ez hitvány, becstelen dolog (...) Kit szolgálnak azok, akik lehallgatnak egy ilyen fontos találkozót?" - hangoztatta Erdogan újságírók előtt.

Ahmet Davutoglu külügyminiszter pedig egyenesen Törökország elleni hadüzenetnek minősítette a kiszivárogtatást. "Kibertámadást hajtottak végre államunk és nemzetünk ellen. Ez egy egyértelmű hadüzenet a török állam és a török nemzet ellen" - hangoztatta a külügyminiszter.

A YouTube-ot birtokló Google amerikai cég közölte, hogy vizsgálják a videomegosztó betiltására vonatkozó híreket. Neelie Kroes, az európai Unió digitális területért felelős biztosa "egy újabb kétségbeejtő és lehangoló törökországi húzásnak" nevezte a lépést, és azt hangoztatta, hogy az összeegyeztethetetlen az európai értékrenddel.

A kérdéses videón a négy török tisztviselő állítólag arról tárgyalt, hogy esetleg megrendeznének egy támadást Szulejmán sah Szíria határain belül lévő türbéje ellen, amely hivatalosan Törökország tulajdonát képezi. A támadást a beszélgetés alatt elhangzottak szerint a szíriaiakra fogták volna, és erre hivatkozva katonai beavatkozást hajtottak volna végre Szíriában.

Szulejmán sah - aki I. Oszmán szultán, az Oszmán Birodalom megalapítójának nagyapja - síremléke az 1921-es ankarai szerződés (amelyet a török és a határos területeket akkor uraló francia kormány kötött) értelmében Törökország tulajdona, és Erdogan korábban már jelezte, hogy Ankara katonai lépéseket tenne, ha kár esne benne.

Elemzők szerint a török kormány amúgy is szívesen beavatkozna a szomszédos országban folyó - Ankara számára is jelentős biztonságpolitikai kockázatot jelentő - háborúba, és hosszú ideje csak ürügyre vár, amire hivatkozva ezt megtehetné.

Egy másik, szintén most a YouTube-ra felkerült beszélgetésen pedig arról esik szó, hogy Erdogan adott utasítást egy 2010-ben nyilvánosságra került szexvideó elkészítésére, amely miatt legfőbb ellenfele lemondásra kényszerült. A felvétel az akkor a Köztársasági Néppárt (CHP) élén álló Deniz Baykalt egy parlamenti képviselőnővel intim helyzetben ábrázolta.

Korábban több olyan hangfelvétel is megjelent a YouTube-on, amelyek miatt a korrupció gyanúja vetült az emiatt egyébként is vizsgálat alatt álló török miniszterelnökre. Az egyiken például a szintén korrupcióval vádolt fiát nagy pénzösszegek eltüntetésére kéri.

A múlt héten Törökországban a Twittert is betiltották, arra hivatkozva, hogy az nem tartja be a török törvényeket. A Twitteren egyébként gyorsan terjedtek a kormányzatot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatos tartalmak.

Erdogan köre ellen december óta folynak korrupciós eljárások. A kormányfő ezeket az ellenfelei által irányított lejárató kampánynak nevezte. A kormány a botrány kitörése óta a rendőrségnél és az igazságszolgáltatásban is számos személycserét rendelt el, utóbbi függetlenségét pedig jelentősen csorbította.