"A szlovák-magyar viszony tulajdonképpen hosszútávfutás. Ezért talán a kitartás és a türelem az, ami a legfontosabb ebben a viszonyban" - jelentette ki Dzurinda abban az interjúban, amelyet a pozsonyi SITA kereskedelmi hírügynökség hozott nyilvánosságra csütörtökön.

Dzurinda leszögezte: Szlovákia külpolitikáját Magyarországgal kapcsolatban a pozsonyi külügyminisztérium nem a szlovák ellenzék, s nem is a magyar fél sokszor nem túl szerencsés kijelentései alapján határozta meg.

"A mi politikánk aktivitáspárti, nem pedig reagáló" - szögezte le a szlovák külügyek irányítója. Dzurinda tevékenysége az elmúlt évben több ízben is az ellenzék éles bírálatainak a célpontja volt.

Az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) többször is kifogásolta, hogy a pozsonyi külügyminisztérium szerintük nem reagál eléggé határozottan bizonyos budapesti döntésekre, illetve a magyar politikusok nyilatkozataira. Ilyen kritika fogalmazódott meg például Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének egyik lapinterjúja kapcsán. Kövér akkor azt mondta: a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, és a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez, Magyarországhoz tartoznak.

A külügyminiszter viszont úgy véli, hogy nem az elhamarkodott reagálások és a szópárbajok a fontosak. "Azon vagyunk, hogy erőfeszítéseinket konkrét projektekbe fektessük, olyanokba, melyeknek reális, érzékelhető eredményei vannak a két ország és polgáraink számára" - magyarázta Dzurinda. Konkrétan említést tett a gázvezetékek észak-déli irányú összekötéséről, a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi utak összekötéséről, az Ipoly-hidak felújításáról, a 12 szlovák-magyar vegyes bizottság tevékenységének felújításáról, a V4-ek együttműködéséről vízumügyekben, az érdekek közös képviseletéről az EU-ban, illetve a fiatal szlovák és magyar történészek konferenciájáról.

"Ilyen projektből még sokkal több van" - húzta alá a miniszter.