eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Sikeres az Összefogás: az erdélyi magyarság három helyet szerzett az EP-ben

Megőrizte európai parlamenti pozícióit az erdélyi magyarság. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös listájáról minden bizonnyal három képviselő jut be a brüsszeli testületbe.

Jól szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös listája az európai parlamenti választásokon: a szavazatok 95 százalékos feldolgozottsága alapján a Magyar Összefogás listájára a szavazók 9,1 százaléka voksolt, ami az előzetes számítások szerint három képviselői mandátumra elég. Ennek értelmében Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba is megőrizte brüsszeli parlamenti helyét - ez azért is jó teljesítménynek számít, mert Románia ebben a ciklusban kettővel kevesebb képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az erdélyi magyarok ezúttal is azáltal jutottak többletlehetőségekhez, hogy a románoknál nagyobb arányban mentek el szavazni. Az országos részvétel meglehetősen alacsony, mindössze 27,21 százalékos volt.

A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt koalíciója egyébként úgy nyerte meg a választást, hogy egy százalékkal kapott több szavazatot a jobboldali Demokrata Liberális Pártnál. A baloldalnak várhatóan mégis kevesebb képviselője lesz az EP-ben, mint a jobboldali pártnak, ugyanis egy órával az urnazárás után a függetlenként mandátumot szerzett Elena Basescu visszairatkozott a pártjába. Traian Basescu államfő 29 éves, modell lánya nyilvánvalóan az apja népszerűségének köszönhetően szerezte meg a szavazatok 4,23 százalékát.

Az eredmények egyébként azt is jelzik, hogy újra erőre kapott a Nagy Románia Párt: a nacionalista alakulat tavaly novemberben kiszorult a román parlamentből, most viszont a szavazatok 8,68 százalékával várhatóan két képviselőt küldhet Brüsszelbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×