Infostart.hu
eur:
391.9
usd:
340.54
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

A legtöbb ukrán szakértő új koalícióra számít a választások nyomán

Az ukrán politológusok közül senki sem számít az eddigi koalíció fennmaradására a vasárnapi, előre hozott választások után, 40 százalékuk ehelyett valamilyen új kormánykoalíció létrejöttére tippel - állapította meg egy neves ukrán szociológiai és politológiai kutatóközpont hazai és külföldi elemzők válaszait összegezve.

Mint Szerhij Taran, a Szociovimir intézet elnöke csütörtökön Kijevben elmondta, az elmúlt két napban megkérdezett húsz ukrán szakértő véleménye szerint a Viktor Janukovics miniszterelnök vezette Régiók Pártja, a kommunista és a szocialista párt aligha tesz szert annyi szavazatra, hogy meghosszabbíthassa hatalmát.

Az ukrán politológusok 20 százaléka a 2004-es narancsszínű forradalom "demokratikus erőiből", azaz Julija Timosenko Tömbjéből és az államfőt támogató Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem (NU-NSZ) tömörülésből alakuló koalíciót jósol.

Tizenöt százalék a Janukovics-féle Régiók Pártja és a Juscsenko-féle NU-NSZ nagykoalícióját tartja valószínűnek. Másik 15 százalékuk szerint viszont egyáltalán nem lehet majd kormányt alakítani, mert az a politikai erő, amely (az arányos, pártlistás ukrán választási szisztémában) legalább 150 mandátumot szerez a 450 tagú Legfelsőbb Tanácsban, de mégsem tud felülkerekedni ellenfelén, ragaszkodni fog a választás érvénytelenné nyilvánításához, vagy utasítja a jelöltjeit, hogy ne tegyék le a képviselői esküt.

Az ukrán szakértők új összetételű koalícióra számító 40 százaléka úgy képzeli, hogy a kormányfő és az államfő mögött álló két jelenlegi tömörülés széteshet frakciókra, vagy átalakulhat, s "a koalíciót új frakciók alapján hoznák létre".

A szeptember 5-6-án, egy lengyelországi konferencián meginterjúvolt, ugyancsak húsz külföldi politológus ukrán kollégáinál jóval nagyobb arányban, 38 százalékban várta egy Timosenko-Juscsenko koalíció létrejöttét. 30 százalékuk lehetségesnek tartotta a jelenlegi koalíció fennmaradását, míg 22 százalékuk régiópárti-NU-NSZ nagykoalícióra tett.

Ami a nagy pártok által megszerezhető szavazatok arányát illeti, a legvalószínűbbnek tartott erősorrend mellett (Régiók Pártja, BJuT, NU-NSZ) a becslések rendkívül széles skálán mozognak, és szélső értékeik akár 22-28 százalékponttal is eltérnek egymástól. Ennek legfőbb oka, hogy a biztos szavazók tíz százaléka ma sem tudja, kire fogja adni a voksát, s a tartósan külföldön tartózkodó több millió ukránt pedig nem érik el a felmérések.

A Szociovimir tájékoztatója után nem sokkal ismertté vált, hogy a "narancsszínű erők" két vezére, Juscsenko és Timosenko egymással találkozva megfogadta: a "demokratikus erők" - amely kifejezés alatt természetesen saját magukat értik - csakis egymással lépnek koalícióra a választások után. Hogy tudnak-e valamit, amit mások nem, vagy csak ügyes kampányhúzásról van szó, egyelőre nem lehet tudni...

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×