Infostart.hu
eur:
388.51
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Tévedésből órákon át Amerikai fölött repültek az atomtöltetek

Az amerikai hadsereg egy B-52-es bombázóval tévedésből átutaztatott öt atomtöltetet az Egyesült Államok területe felett; több mint három órán át senki nem tudta, hova tűntek a veszélyes fegyverek.

A hadsereg illetékesei csak akkor szereztek tudomást a töltetek hollétéről, amikor az észak-dakotai Minot légibázisról felszállt B-52-es földet ért a déli Louisianában, a Barksdale támaszponton - számolt be a példa nélküli esetről a CNN.

A hírtelevízió által megszólaltatott szakértők kizárták annak a lehetőségét, hogy a töltetek a levegőben esetleg felrobbanhattak volna.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az atomtöltetek kezelésére vonatkozó előírásokat súlyos megsértették.

Az esetről a Pentagon három, névtelenséget kérő tisztviselője számolt be.

A bombázó augusztus 30-án a kanadai határ mentén fekvő Észak-Dakotából szállt fel, fedélzetén leszerelés előtt álló robotrepülőgépekkel.

A szállítmány berakodásakor azonban véletlenül a gépre került öt nukleáris töltet, amelyeket a B-52-es szárnya alatt felejtettek.

A bombázó átrepült az ország felett, majd három és fél órás út után a Mexikói-öböl mentén elterülő Louisiana államban landolt.

Az észak-dakotai bázison azonnal számba vették az atomfegyvereket, de a maradék állományt rendben találták.

"A fegyverek mindvégig a felügyeletünk alatt voltak, az amerikai nép nem volt veszélyben" - szögezte le Ed Thomas, a légierő szóvivője.

Jóllehet a légierő illetékesei hangsúlyozták, hogy a fegyvereket végig teljes biztonságban szállították, a hibáról senki nem tudott egészen a gép leszállásáig.

Steve Fetter, a Pentagon volt nukleáris szakértője az ügy kapcsán elmondta: az atomtöltetek nem robbantak volna fel akkor sem, ha a B-52-es esetleg lezuhant volna útközben Barksdale felé.

A becsapódás nyomán működésbe léphetett volna a töltetekhez "csatolt" robbanóanyag és esetleg plutónium-szivárgás keletkezhetett volna, de atomrobbanás nem következhetett volna be a tölteteket óvó biztonsági rendszer miatt - fejtette ki.

Michael O'Hanlon, a washingtoni Brookings Intézet kutatója azt mondta: az atomfegyverek nem juthattak volna úgynevezett haramiaállamok kezébe, mert nem hagyták el az Egyesült Államok területét.

A Pentagon azonnal vizsgálatot indított az ügyben. Douglas Raaberg vezérőrnagynak, a légi és űrbeli műveleteket irányító parancsnokság igazgatójának ki kell deríteni, hogyan fordulhatott elő az eset, és miképpen lehet megakadályozni megismétlődését.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×