A Kárpát-medencében kevesebb, az Atlanti-óceán európai partvidékén viszont több csapadék hull a mostaninál a következő évtizedekben - állapította meg az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága.

Magyarország térségében várhatóan csökken a csapadék mennyisége. Az aszály főként a folyami hajózást nehezíti meg, a magyarországi folyók nyári vízszintje ugyanis évtizedeken belül akár a jelenleg szokásos felére is csökkenhet. Mélyebbre kerülhet a talajvíz szintje, az esőzések viszont gyakoribbak lesznek, ezért nagyobb esély van az árhullámok kialakulására.

Növekvő energiaéhség

A testület - miután nyilvánosságra hozta a háromezer oldalas jelentésének második részét - úgy vélte: a jövőben a vízhiány és a vízmegosztás ígérkezik a legkritikusabb kérdésnek.

A jelentés készítői megjegyzik: 2080-ig 2,5 Celsius fokkal is emelkedhet az átlagos hőmérséklet. Ha az országok klímapolitikájában nem következik be gyökeres változás, ennek hatására jelentősen csökkenhet a fűtésigény, ez azonban nem jelenti az energiafogyasztás csökkenését. Egyes országok rohamosan növekvő energiaéhsége mellett ugyanis a légkondicionáló berendezések elterjedése is több áramot igényel.

A dokumentumból kiderül: az aszály egyebek mellett a közlekedésre is nagy veszélyt jelent, a hőség ugyanis rongálhatja az utakat, a vasúti síneket, a nagyobb szél pedig a villanyvezetékeket.

A gyors hőmérséklet-változáshoz várhatóan az emberek sem tudnak alkalmazkodni. A jelentés készítői egyre több hőhullám okozta halálesetet prognosztizálnak, és egzotikus, trópusi betegségek is megjelenhetnek mérsékelt égövi tájakon.A mezőgazdaság jövője

A kormányközi bizottság szerint évtizedeken belül 20-30 százalékkal kevesebb állat- és növényfaj lesz a Földön a globális felmelegedés miatt.

Ellentmondásosan érinti viszont a klímaváltozás a mezőgazdaságot. A szén-dioxid-dús levegő átmenetileg növelheti a terméshozamot, a kevésbé szárazságtűrő növények azonban nem tudnak majd alkalmazkodni az emelkedő hőmérséklethez.

A dokumentum szerint körülbelül 50 nappal rövidebb lehet az úgynevezett hótakarós periódus, a nyári turistaszezon azonban kitolódhat.

Magyarország a tíz legveszélyeztetettebb állama között

Magyarország a vízhiányt tekintve a világ tíz legveszélyeztetettebb állama közé tartozik - mondta az InfoRádiónak a Szent István Egyetem tanára. Ligetvári Ferenc az ENSZ jelentése kapcsán azt mondta: a szennyvíz újrahasznosítása és a földalatti víztározók építése jelentheti a kiutat.

A szakember hozzátette: mindez nemcsak pénz, hanem szemlélet kérdése is. Magyarországon például nagyjából 130 dombvidéki víztározót lehetne építeni, jelenleg azonban mindössze 10 van. Ez pedig nagyon kiszolgáltatottá teszi az országot.

Szerinte azon is el kellene gondolkodni, hogyan lehetne felszín alatti víztározókat építeni. Manapság ugyanis gondolni kell az ökoterrorizmusra is, meg kell védeni a vízkészletünket az esetleges mérgezésektől.

Ligetvári Ferenc szerint kiút lehetne az is, ha a  magyarországi növénytermesztésben a megtisztított szennyvizeket hasznosítanák.