Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Az el nem kötelezettek Teheránt támogatják

Elítélte a terrorizmust az el nem kötelezett országok mozgalma a havannai csúcsértekezlet után kiadott zárónyilatkozatban.

A szervezet tagállamai ugyanakkor hangsúlyozták: különbség van a terroristák és a külföldi megszállás ellen vagy az önrendelkezés jogáért harcoló mozgalmak között.

A dokumentumban támogatásukról biztosították Irak és Afganisztán jelenlegi kormányát, és elismerték, hogy Iránnak joga van a békés célú atomprogram folytatásához.

A Kubában összegyűlt 56 állam- és kormányfő sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját is.

A javaslatok szerint megszüntetnék vagy korlátoznák az öt állandó tag - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország - vétójogát.

A tanácskozás résztvevői egyúttal nagyobb szerepet követeltek a fejlődő országoknak a nemzetközi politikában.

Az el nem kötelezettek mozgalma 1961-ben, a hidegháború idején alakult meg, amikor sok ország keresett harmadik utat a szembenálló két világhatalom között. A következő csúcstalálkozót 2009-ben, Egyiptomban rendezik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×