A kormány az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt azt értékeli, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját, az élelmiszerárstopról pedig már a jövő héten tárgyalnak – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A blokkk.hu kiskereskedelmi blog arról írt, hogy próbálnak lavírozni a boltosok, és ha korábban még kísérleteztek is beruházás átütemezéssel, más költségcsökkentéssel, a napról napra növekvő árnyomás és beszerzési áremelkedés nyomán egyre nagyobb arányban kénytelenek rápakolni az árstopos veszteséget más portékákra: végül a vásárló állja a számlát.

A kisebb boltosok elbandukolnak a nagyáruházba árut beszerezni, hiszen azok olcsóbbak a nagykernél.

A vendéglősök is amit lehet, már nem a szokásos csatornán, hanem a diszkontokban veszik meg.

A blog az MNB adatai alapján számolta ki, mennyi a boltosok vesztesége, illetve a vásárlók nyeresége az élelmiszerárstopon.

Az MNB számításai szerint a 7 alapvető élelmiszer súlya a fogyasztói kosárban 1,7 százalék. Az inflációt februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérsékelték.

A háztartások fogyasztási célú kiadásai előreláthatóan elérik 2022-ben a 29 ezer milliárd forintot, az előző évi közel 25 és fél ezer milliárd forinthoz képest (folyó árakon nézve). Ez alapján az árstopos élelmiszerféleségek az 1,7 százalékos súlyuk alapján 2022-ben megközelítik az 500 milliárd forintos értéket. Havonta ez nagyjából 42 milliárd forint. Az élelmiszerboltok teljes bevétele 500-520 milliárd forint volt januárban és februárban a KSH szerint.

És így már megbecsülhető, hogy

• februárban körülbelül 5-6 milliárd forintot,
• márciusban legalább 10-12 milliárd forintot

takaríthattak meg a vásárlók az étekárstoppal. Az április sem hozott enyhülést az árnyomásban, így az élelmiszerárstop fennállásának három hónapjában legalább összesen legalább 30 milliárd forint megtakarítást hozott.

A KSH fogyasztói árai és a Porfolio árstop megszűnése esetén májusra várható árbecslése alapján így néz ki a hatósági árak hatása egyes termékekre:

Az üzemanyag súlya a háztartások kiadásaiban 6,5 százalék, az árstop árlefogó hatása februárban háromnegyed százalék, márciusban két és fél százalék körüli volt. Ez éves szinten közelítené a kétezer milliárd forintot, havi átlagban a 160 milliárd forint lenne. (A KSH adatai szerint februárban 200 milliárd forint volt a kutak forgalma).

A családok megtakarítása így 16 milliárd forint körül lehetett februárban, márciusban ennek a háromszorosa.

Az MNB számításai szerint az infláció mérséklését célzó kormányzati intézkedések révén a háztartások havonta átlagosan 12 ezer forintot takarítanak meg november és március között, összesen mindez átlagosan 60 ezer forintot hagy a háztartásoknál a rezsicsökkentéssel együtt. A blog zárásként felteszi a kérdést:

végül ki állja a számlát?