eur:
393.01
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Ismét kétszámjegyű a növekedés a hazai szállodák forgalmában

Tavaly az év első 11 hónapjában a magyarországi szállodák bruttó forgalma 10,8 százalékkal haladta meg az előző évit, csaknem 304 milliárd forintot tett ki, a bruttó szobaár-bevétele pedig 13,5 százalékkal, 176,6 milliárd forintra nőtt - egyebek között ez derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb elemzéséből.

Az országos szállodai teljesítményeket továbbra is a budapesti hotelek húzták: a fővárosban január-novemberben a szállodák összes bruttó forgalma 13,8 százalékkal 148,5 milliárd forintra nőtt, a bruttó szobaár-bevétele pedig 16,1 százalékkal 94,4 milliárd forintra emelkedett.

Tavaly az első 11 hónapban a szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma 7,2 százalékkal, a külföldieké 4,2 százalékkal volt nagyobb a múlt évinél. A hazai hotelek átlagos kihasználtsága 2,6 százalékponttal javult, 55,9 százalék volt. Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma 6,6, a belföldieké 3,12 százalékkal nőtt, a szobafoglaltság 4,3 százalékpontot javulva 70,1 százalékos lett.

A jelentés szerint tavaly január-novemberben az összes szállodai vendégéjszaka 40,7 százaléka, a belföldi 9,2, a külföldi 66,5 százaléka realizálódott a fővárosi hotelekben, az összes szállodai árbevétel 48,9 százaléka, a szobaár-bevétel 53,5 százaléka, miközben a szállodai kapacitás - szobaszám - 35 százaléka volt Budapesten.

Az egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel (Trevpar) országos szinten 2015 január-novemberben 16 448 forint volt, ami 10,1 százalékkal magasabb az előző évinél, a szállodák bruttó átlag szobaára 7,5 százalékkal 17 444 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétele (bruttó Revpar mutatója) 12,8 százalékkal 9 569 forintra nőtt.

A balatoni régióban tavaly az első 11 hónapban 8,1 százalékkal, novemberben 1,4 százalékkal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma az előző évhez képest, ami a jelentés szerint döntően a hévízi szállodák iránti orosz és ukrán kereslet csökkenésének következménye. Hévíz nélkül a balatoni régióban az összes szállodai vendégéjszaka 0,3 százalékkal nőtt, a külföldi 1,1 százalékkal csökkent, a belföldi pedig 0,9 százalékkal nőtt a múlt évhez képest.

Tavaly január-novemberben a legnagyobb beutazó piacok közül jelentős, 17,7 százalékos növekedés volt Nagy-Britanniából, 13,3 százalékos az Egyesült Államokból, 7,2 százalékos Csehországból, 6,8 illetve 6,7 százalékos Olaszországból és Romániából.

A jelentés kitér arra: a 2015 szeptember-októberben Magyarországon kialakult migránshelyzet, a párizsi terrorcselekmények és az európai terrorveszély lehet az oka annak, hogy novemberben a szállodai vendégéjszakák száma Olaszországból 16,8 százalékkal, Franciaországból 12,1 százalékkal, Nagy-Britanniából 3,2 százalékkal, Szerbiából 9,9 százalékkal, Szlovéniából pedig 18,2 százalékkal csökkent 2014 novemberhez képest.

Tavaly január-novemberben az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus következtében a vendégéjszakák száma Oroszországból 28, Ukrajnából 16,3 százalékkal kisebb volt a bázisnál.

A belföldi kereslet szempontjából nagyon fontos SZÉP-kártya forgalom a hazai szállodákban november végéig közel 14 milliárd forint volt, 5,7 százalékkal nagyobb tavalyinál, és ez a magyarországi hotelek belföldi 60,9 milliárd forint szállásdíj-bevételének 22,9 százalékát tette ki.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szobaárak, a forgalom növekedését az euró/forint árfolyam változása alig befolyásolta.

Címlapról ajánljuk

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×