2 °C
A jelenleg hatályos szabályozás, amit költség-optimalizált modellnek is szoktak hívni, azokra az épületekre vonatkozik, amelyeknél központi költségvetési pénzt, vagy EU támogatást vesznek igénybe. Ez a követelmény minden épületre csak 2018. január elsejétől lép életbe.
A szakértő rámutatott, hogy a mostani szabályozás az építési engedély idején kéri számon a hatályos követelmények teljesülését, míg az új szabályozásnak a használatba vétel idején kell megfelelni. Ezért például előfordulhat, hogy egy 2017-ben építési engedélyt kapott családi ház kivitelezése megcsúszik, és csak négy év múlva készül el.
Ha így lesz, nem fogja megkapni a használatba vételi engedélyt, mivel 2021-ben már nem fog megfelelni az akkori előírásoknak - hívta fel a figyelmet.
"A két szabályozás között pedig akkora a különbség, hogy egy egyszerű szigetelési vastagság növelésével nem lehet neki megfelelni. Ugyanis az energiaigényt csaknem felére kellene redukálni, és gondoskodni kell megújuló energiaforrások használatáról is. Így hát nem marad más, mint rendkívül költségesen újratervezni, átépíteni a frissen felhúzott épületet. Ugyanez a helyzet állhat elő egy közintézmény esetén is" - hangsúlyozta Kruchina Sándor.
Mindez a szakember szerint elkerülhető, ha már ma a csaknem 0 energiaigényre méretezik az épületeket. Ehhez jelenleg is minden építő- és épület-szigetelőanyag rendelkezése áll.
"A két szabályozás között pedig akkora a különbség, hogy egy egyszerű szigetelési vastagság növelésével nem lehet neki megfelelni. Ugyanis az energiaigényt csaknem felére kellene redukálni, és gondoskodni kell megújuló energiaforrások használatáról is. Így hát nem marad más, mint rendkívül költségesen újratervezni, átépíteni a frissen felhúzott épületet. Ugyanez a helyzet állhat elő egy közintézmény esetén is" - hangsúlyozta Kruchina Sándor.
Mindez a szakember szerint elkerülhető, ha már ma a csaknem 0 energiaigényre méretezik az épületeket. Ehhez jelenleg is minden építő- és épület-szigetelőanyag rendelkezése áll.
