A brüsszeli testület keddi döntésével egy spanyol férfi panaszának adott helyt. Mario Costeja korábban a Google keresőjében saját nevére keresett rá, és ezután egy olyan találati listával szembesült, amelyben egy, fizetetlen adóssága miatt házának hamarosan esedékessé váló elárverezéséről szóló, 1998-as spanyol újságcikk is szerepelt. A férfi azt kérte a spanyol hatóságoktól, hogy távolítsák el a hivatkozást, mivel már régóta rendezte a kérdéses adósságot.

Miközben országa médiahatósága beleegyezett az elévült információ eltávolításába, a Google vállalat megtagadta a kérést, és bíróság elé vitte az ügyet, mondván, hogy a felhasználók nem kérhetik őt arra, hogy cenzúrázzon egy olyan anyagot, amely korábban egy spanyol újságban megjelent.

Az Európai Unió bírósága kedden azonban elutasította a Google érvelését, és kijelentette, hogy "pontatlan, irreleváns, elévült vagy az adatfeldolgozás meghatározott célján túlmutató és az idő múlásával meghaladott adatok" eltávolítását kérhetik magánszemélyek az online óriáscégtől.

A Google illetékese csalódottságának adott hangot, mivel a keddi határozat ellentmond a bíróság döntéselőkészítő illetékese, a főtanácsnok tavaly kiadott, nem kötelező érvényű véleményének, amely szerint az érzékeny információk keresési találatokból való eltávolítása sérti a szólásszabadságot. Márpedig a bíróság általában elfogadja a főtanácsnok álláspontját.

- Nagyon meglepett minket, hogy ez (a döntés) ennyire különbözik a főtanácsnok szakvéleményétől. Most időre van szükségünk ahhoz, hogy elemezhessük a következményeket - mondta Al Verney, a Google szóvivője.

Az ítélet valószínűleg nem csupán a Google gyakorlatára, hanem az összes Európában működő keresőmotorra, például a Yahoo-ra és a Bingre is hatással lesz.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi ügyekben illetékes alelnöke elmondta, hogy a bíróság ítélete az adatvédelmi szabályok szigorításának brüsszeli törekvéseit igazolja.

Mióta Edward Snowden informatikus leleplezte az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külföldön végzett titkos adatgyűjtési gyakorlatát, az Európai Unió erőteljesebben száll síkra az online adatvédelem mellett.