Az Economist ismét ostorozza az európai vezetőket, amiért késlekednek azzal, hogy merész, de fontos döntéseket hozzanak a válságos órákban. Ha nem lépnek gyorsan, akkor az eurózóna felbomlása és politikai instabilitást következhet - sejteti a gazdasági magazin legutóbbi vezércikke.

A késlekedés egy szinten érthető: már a megoldások számba vétele is pánikot szül és a hitelezők egyre nagyobb kamatokat követelnek a rossz megítélésű államok kölcsönei után. Az eurózóna politikusainak most szoros egységben kell fellépniük, amiért hatalmas árat fizethetnek. Tovább sérülhet a nemzeti szuverenitás, de ez még mindig a kisebbik rossz - írja a brit magazin.

Az Economist szerint négy lépés kell az euró megmentéséhez. Először is meg kell határozni, mely európai országok fizetésképtelenek és melyek tudnak fizetni, még ha finanszírozási gondokkal küzdenek is. Másodszor meg kell erősíteni az európai bankokat, hogy túléljenek egy esetleges államcsődöt. A harmadik lépés a megszorító-takarékoskodó politika feladása és a növekedés megindítása. A negyedik pedig egy olyan rendszer megalkotása, amely megelőzi a jövőben a hasonló válságokat.

Az eurózóna eddig megszorításokkal és ködösítéssel reagált. Az azonban, hogy recesszióba lökik a gyenge gazdaságokat, csak növeli az államadósság és a bankok helyzete miatti aggodalmakat. Fel kell ismerni, hogy Görögország fizetésképtelen és izolálni kell a többi, hitelgondokkal küzdő államtól, akiket viszont minden erővel támogatni kell - írja a magazin.

Alternatíva: északi és déli valuta

Görögország második mentőcsomagja rossz, azt ki kell dobni, és inkább egy új kellene. Bele kell nyugodni, hogy Athén nem tudja visszafizetni adósságát, ezért azt át kell strukturálni, de a görögöket bent kell tartani az eurózónában. Mindehhez azonban meg kell győzni a hitelező államok, főként Németország lakosságát arról, hogy jobban megéri megmenteni Görögországot, mint hagyni, hogy felbomoljon az eurózóna.

Az alternatíva az lenne az Economist szerint, hogy létrejön egy északi és egy déli valuta. Ezzel még Németország is rosszul járna, mert az új pénz felértékelődne, ami komoly csapás lenne a német exportgazdaságra. Az euróból közben kilépő, vagy német nyomásra eltávolított Görögország bankjait lerohannák a betétesek, hogy a drachma bevezetése előtt kivegyék az értékesebb euróbetétjeiket.

A külföldről vásárló görög cégek költségei megugranának, késve, vagy nem fizetnének és sok csődbe menne. Ennél mégiscsak jobb, ha Athén marad a közös valutánál - írja az Economist, és ezt Merkel német kancellárnak alaposan el kell magyaráznia honfitársainak - teszi hozzá.