eur:
392.93
usd:
366.33
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

"Két hónapon keresztül minden nap többször megerőszakolták"

Sok évtizedes hallgatást megtörve számolt be szex-rabszolgáságáról azoknak a kínai nőknek az egyike, akiket a 2. világháború idején kényszerítették tábori bordélyba a japán katonák.

Csu Fen-jing 22 éves volt, amikor a sógornőjével együtt elrabolták a japán katonák kelet-kínai falujukból.

A tábori bordélyban napi négy-öt órán keresztül kínozták őket. "Utána hozták az ételt, de mi csak sírtunk, és nem akartunk enni" - emlékezik vissza a most 91 éves asszony.

Csu még mindig nem hajlandó beszélni arról, mi történt vele a bordélyban, ahol legalább húsz kínai lánnyal volt együtt. A fia meséli el, hogy az anyját naponta többször is megerőszakolták a japán katonák.

"Maga nem gyűlölné őket?"

A rettenetes élmények súlyos nyomot hagytak Csu lelkében; nem tud felejteni, sem megbocsátani. "Ha magával történt volna mindez, nem gyűlölné őket? De a háborúnak vége lett, ők elmentek, és ma már valószínűleg mindegyik halott."

Csu két hónapig volt a bordélyban, akkor a helyi hatóságok kiváltották őt a japánok fogságából. Visszatért a férjéhez, aki később a japánok elleni harcokban vesztette életét.

Csu a családjának sem mesélt soha az átélt borzalmakról egészen egykori társa, Lej Kui-jing haláláig; az asszony volt az első, aki a nyilvánosság előtt mert vallani a történtekről.

Ötvenen vannak még életben

Becslések szerint még ötvenen élnek Kínában az egykori kényszerprostituáltak közül, akiket a japánok cinikusan "vigasztaló nőknek" neveztek. A pekingi kormány szerint a japánok még mindig kértek megfelelően bocsánatot a világháborús bűnökért.

Csu fiában - a többi kínaihoz hasonlóan - erősebb a gyűlölet, mint az asszonyban. "Amikor anyám elmesélte, mi történt vele, nem tudtam őt hibáztatni. A japánok a gyűlöletesek, ők követték el ezeket a rettenetes bűnöket. Õk a felelősek a történtekért, ők erőszakolták meg ezeket a szerencsétlen lányokat."

Tokió nem hajlandó kártérítést fizetni a kétszázezerre becsült egykori kényszerprostituáltaknak, illetve utódjaiknak. A japán kormány azzal védekezik, hogy a kártérítés kérdését a békeszerződések rendezték.

Ehelyett a kormány 2005-ben létrehozta a főleg állami támogatásból működő Ázsiai Női Alapítványt, amely anyagi támogatást nyújt a még életben lévő szex-rabszolgáknak.

Címlapról ajánljuk

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×