A transz-zsírsavak a telített zsírsavaknál, például a disznózsírnál is sokkal nagyobb mértékben okoznak érelmeszesedést, vagy ennek következtében szívinfarktust. Ezét nagy jelentősége van a New York-i lépésnek - mondta Halmy László.
A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke szerint az élelmiszeriparban - amely nagy mennyiségben használ transz-zsírsavakat tartalmazó készítményeket - rendelkezésre állnak a megfelelő és egészségesebb alternatívák, kizárólag az a kérdés, hogy akarja-e az élelmiszeripar az egészségesebb megoldást használni.
Sokára tűnnek majd el
Halmy László azonban nem túl otpimista, úgy véli: sok idő lesz, mire eltűnnek a transz-zsírsavakat tartalmazó készítmények.
A szakember ugyanakkor megjegyezte: ha nem is sikerül teljesen kiirtani az ételekből a transz-zsírsavakat, már az is előrelépés, ha sikerül lecsökkenteni a mennyiségüket. Kis mennyiségben ugyanis már nem okoznak akkora károkat.
Miért hívják transz-zsírsavnak?
A zsírsavláncot úgy kell elképzelni, hogy egymás mellett szénatomok vannak, és az egymáshoz kapcsolódó szénatomok mindegyikéhez hidrogénatomok kötődnek.
Ha a hidrogénatomok nem mind a zsírsavlánc egyik oldalán helyezkednek el, hanem a túloldalon, átellenes irányban is találhatóak hidrogénatomok, akkor beszélünk transz-zsírsavról.
Milyen élelmiszerekben van transz-zsír?
A kérődző állatok, például a tehén teje és testzsírja természetesen is tartalmaz telítetlen zsírokat, de csak kis mennyiségben. Transz-zsírok az élelmiszerek feldolgozásakor keletkeznek. A hidrogénezett növényi olajok különösen sok ilyen molekulát tartalmaznak.
Az olajokat azért hidrogénezik, hogy megnöveljék eltarthatóságukat és ízstabilitásukat. A hidrogénezés az olajok, növényi zsírok olvadáspontját is megemeli, így használják például margarinok előállításához is.
Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt