Címke: kormányválság (106 cikk)

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány - jelentette be az elnöki hivatal.

A két nappal ezelőtt lemondott francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu szerint a Nemzetgyűlés "feloszlatásának perspektívája távolodik", miután a politikai válság megoldása érdekében megkeresett pártok hajlandónak tűnnek arra, hogy megállapodjanak a jövő évi költségvetésről.

Tüntetők egy népes csoportja felgyújtotta kedden a nepáli parlament és a kormányzat több épületét Katmanduban, miután a miniszterelnök már lemondott a tüntetések hatására.

Franciaország sorsa múlik a kormánnyal szembeni szeptember 8-i bizalmi szavazáson, nem pedig a kormányfőé – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök vasárnap este négy országos hírtelevíziónak adott élő interjújában. A francia kormányválság fejleményeiről Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Válságtanácskozást tartottak a hét elején a CDU-ban, a kancellár szerint is forró ősz vár a német kormányra. Szakértők szerint teljes az egyetértés a német koalíciós pártok, a konzervatív CDU és CSU, valamint a szociáldemokrata SPD között abban, hogy az idei őszt bel- és gazdaságpolitikai reformokkal kell kezdeni. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban. Szerinte Friedrich Merz átmeneti kancellár, és akár egy jobboldali nagykoalíció is közeleghet Berlinben.

Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.

A franciák többsége az elnököt tartja leginkább felelősnek, hiszen a politikai patthelyzet az előre hozott nyári választásoknak köszönhetően alakult ki – mondta Fejérdy Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója felvázolta a megoldási lehetőségeket, és a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy jövő nyáron újabb előre hozott választások jönnek.

Sztrájkba léptek és utcára vonultak csütörtökön Franciaországban a közszféra dolgozói, hogy figyelmeztessenek munkakörülményeik és béreik értékének romlására - derül ki a szervezők nyilatkozataiból.

A jövő évi költségvetés buktatta meg a francia kormányt, így jelenleg sem jövő évi büdzséje, sem miniszterelnöke nincs Franciaországnak, ahol jövő nyárig előre hozott választásokat sem lehet tartani. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elemezte a kialakult helyzetet az InfoRádióban.

A holland kormánykabinet péntek esti ötórás rendkívüli ülésén Dick Schoof miniszterelnök elhárította a koalíció felbomlásának a veszélyét, a válságot rasszizmus vádjával kirobbantó pénzügyminisztériumi államtitkár, Nora Achahbar pedig lemondott hivataláról – jelentette a NOS közszolgálati hír- és műsorszolgáltató.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

A nagy filozófiai problémák a német rendszerben: a társadalmi integráció, a környezetvédelem és az orosz–ukrán háború – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, korábbi berlini nagykövet. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az előre hozott választások okairól és várható fejleményeiről, a koalícióalkotás nagy nehézségeiről is.

Több mint egy héttel a hárompárti német koalíciós kormány bukása után kompromisszumos megállapodás született a rendkívüli, előre hozott választások időpontjáról. Beszámolók szerint a szociáldemokrata SPD és a legfőbb rivális konzervatív CDU/CSU áldását adta az új menetrendhez.

Csak az a biztos, hogy rövid időn belül előre hozott parlamenti választásokat tartanak Németországban, de a menetrendről egyre élesebb vita zajlik elsősorban Olaf Scholz kancellár és a CDU elnöke, Friedrich Merz között.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Ami biztos, hogy a hárompárti koalíciós kormány megbukott Németországban. Biztos az is, hogy előre hozott parlamenti választásokra kerül sor. Ami viszont még bizonytalan, hogy mikor.

Az Olaf Scholz kancellár által menesztett szabad demokrata pénzügyminiszter nem adja fel. Christian Lindner, aki a liberális FDP elnöke, máris jelezte, hogy pártját sikere akarja vezetni a jövő év első negyedében tartandó rendkívüli parlamenti választásokon. Az ellenzék januári választásokat sürget, az államfő felelősségteljes pártpolitikai magatartást.

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Két új minisztert nevezett ki kedden Petr Pavel cseh államfő, s ezzel véget ért a csehországi kormányválság, amelyet szeptember közepén Ivan Bartos kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter, a Kalózpárt elnöke menesztése váltott ki, amit Petr Fiala kormányfő azzal indokolt, hogy elégedetlen a munkájával.

Azután, hogy Petr Fiala miniszterelnök kedden bejelentette, meneszteni kívánja a kabinetből Ivan Bartos kalózpárti kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, mert nem elégedett a munkájával, a Kalózpártnál "robbant a bomba". Bartos szerint Fiala megszegte a koalíciós szerződést, saját távozása ellenére ugyanakkor azt szeretné, ha a jelenlegi kormány folytatná a munkát.