Címke: fizika (37 cikk)

Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a napfizikában áttörő eredményre jutott.

A szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák Kossuth-díjas kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 94 évet élt.

A 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferencián csaknem 400 tudós vesz részt. Az esemény összefügg azzal, hogy az ELI-ALPS új lézerrendszerének köszönhetően új szakaszba lép Magyarországon az attoszekundumos lézerfizika.

Leszavazták a magyar fizikusok a Mátrába tervezett hatalmas Einstein teleszkópot. Egyesek szerint eleve túl sok pénzbe kerülne, mások az MTA és az innovációs tárca viszonya miatt tartanak a projekttől. A minisztérium szerint még nincs döntés az ügyben.

Nem állja meg a helyét a tudományban az a fajta gondolkodás, hogy ha az ember csak a munkáját végzi, akkor előbb-utóbb felfedezik - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Prima Primissima-díjas fizikus, hálózatkutató.

Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb "mérlege" Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hívatott segíteni.

A szlovéniai Jolef Stefan Intézet (IJS) kutatói bizonyították Frank Wilczek Nobel-díjas amerikai professzor négy évtizedes elméletét arról, hogy a fermionon és a bozonon kívül léteznek más elemi részecskék is. Felfedezésük fontos lépés a topologikus kvantumszámítógép fejlesztése felé.

Elhunyt Peter Grünberg Nobel-díjas német fizikus, a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálásának egyik atyja.

A fizika, a matematika, a kémia igazi mumus a diákok egy része számára. A természettudományok tanítási módszereiről az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jenei Péterrel, az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport vezetője, egyetemi adjunktus beszélt.

Gravitáció, antigravitáció, anyag, antianyag... Kifejezések, amelyek a tudományos fantasztikus regényszerzők fantáziáját – no meg a repülő csészealjakat, és a csillagközi űrhajókat – már évtizedek óta mozgatják. Az utóbbi években azonban ezek egy része a fantasy világából átkerült a tudományos dolgozatok oldalaira.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Finn kutatók kimutatták, hogy az északi fénnyel, az aura borealisszal kapcsolatban emlegetett hang nem az emberi képzelet szüleménye, hanem valóban létezik, különleges elektromágneses jelenség okozza.

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Hiába tartotta izgalomban a tudósok világát, eltűnt a Nagy Hadronütköztetőben az új fizikára utaló részecske. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa, Horváth Dezső szerint ez siker, hiszen azt mutatja, hogy nem kaptak olyasmit, ami ellent mondott volna az eddig ismert világnak.

Vulkánok belsejét "röntgenező" hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok, a készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket.

Amerikai fizikusok hívták fel a figyelmet a Nature News hasábjain az MTA Atommagkutató Intézetében folyó sötét anyag kutatás eredményeire. A Krasznahorkay Attila vezette kutatócsoport a természet ötödik alapvető kölcsönhatását fedezte fel a cikk szerint.