Címke: deák andrás (20 cikk)

A következő öt évben Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia lakossága a jelenlegi szinten tartaná a védelmi kiadásokat, míg Romániában a többség a kiadások növelését tartja célszerűnek - ez derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének felméréséből. Az elemzés egy másik megállapítása szerint a régió államai összességében nem tartják valószínűnek, hogy országukat a közeljövőben katonai támadás éri. Deák Andrást, a kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Az orosz gazdaság jelenlegi állapotáról, a háborús helyzet okozta nehézségekről, illetve globálisan Európa és a világ energetikai helyzetéről is beszélt Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az orosz jegybank 350 bázisponttal, évi 12 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt és az árak növekedését. A döntést megelőzően a rubel árfolyama 17 havi mélypontra zuhant, ami az év eleje óta 30 százalékos csökkenés. A hét elején a Kreml az orosz nemzeti bankot tette felelőssé a kialakult helyzetért. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint azonban nyilvánvaló, hogy Oroszország egyre rosszabbul viseli a szankciókat, és már nehézkesebben finanszírozza a háborút is.

Deák András az InfoRádióban elmondta, Moszkvát még mindig nem engedi kereskedni a Nyugat, ráadásul aratás előtt kellhetnek az üres raktárkapacitások is.

Nem is az számít, amit az orosz nagykövet mondott, hanem az, hogy egyáltalán mondta - értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A háborúhoz rubelre van szükség, azt pedig nyomtathat végtelen mennyiségben Oroszország, és innentől kezdve még évekig tarthat a háború – mondta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt az orosz gazdaság helyzetéről, a háború utáni esetleges partneri viszonyokról, valamint arról is, hogy Ukrajnának nincs valós választási lehetősége a jövőjét illetően.

A felelősség a háborúindításért az oroszoké, de ha azt kérdezzük, okosan nyúlt-e ehhez a régióhoz akár az Európai Unió, akár a NATO, egyértelműen nem a válasz – mondta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy miért álltak az OPEC országai kartellbe az Egyesült Államok ellen, hogyan alakulhat Európa energiaellátása és mekkora problémát okoznak Oroszországnak a szankciós csomagok.

Ha nem zárják el teljesen a földgázt Moszkvában, akkor lehet számolgatni, hogy melyik vészhelyzeti eljárás segítségével lehet beosztani télre a szűk mennyiséget – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Európa számára 2024-2025 hozhat megnyugvást a földgázpiacon, ám az árak csökkenésére Deák András szakértő nem számít. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint leginkább Németországot lehet zsarolni a földgáz visszatartásával.

Finomhangolásokról, nem elsősorban szigorításokról szól az Európai Unió hetedik szankciós csomagja az oroszok ellen - hangsúlyozta az Oroszország-szakértő.

Ukrajnának a fejlettebb területein folynak a harcok, így nem meglepő, hogy jelentős gazdasági visszaeséssel számolnak – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Deák András Oroszország-szakértő szerint a Mol a nyereségéből ki tudná fizetni az orosz olajról való átállás óriási költéségét is, és infrastrukturális akadály sem igen van.

A hosszútávú gázszerződéseket vélhetően nem érinti a péntektől érvényes döntés, de a rövidtávúakkal már most gond van Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint.

Az első hetek pénzügyi pánikja után Oroszország kicsit nyugodtabb lett, de a lakossághoz még nem ért el a szankciók jelentős része – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Deák András Oroszország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint most még pontosan nem lehet megmondani, mi lesz az orosz gazdasággal, de lehet, hogy újraépítik a tartalékaikat és euró-, illetve dollárhiányuk sem lesz.

Óriási gazdasági visszaesés jön Oroszországban, és súlyos csapást jelent a technológiai és informatikai embargó – mondta a térség gazdasági szakértője.

Az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetője szerint Ukrajna extrém gazdasági sérülékenységnek lesz kitéve, ha elhúzódik a háború, a konfliktus pedig akár két évtizednyi gazdasági fejlődést törölhet ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondta, már a háború előtt is Európa „szegényháza” volt Ukrajna.

Az Ukrajnába való orosz bevonulás után sorra vonulnak ki Oroszországból a nyugati multinacionális vállalatok, szüntetik be termelésüket, zárják be áruházaikat, vonják ki termékeiket. Moszkva erre belengette, hogy államosítja az érintett cégek gyártósorait. A helyzet kapcsán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Nem csak az egységes nyugati fellépés lepett meg szinte mindenkit az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, hanem az is, hogy Ukrajna váratlanul egységesen áll ellent az orosz inváziónak. Erről és a háború lehetséges kimeneteleiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Szenes Zoltán professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke.

Az ukrajnai katonai beavatkozás miatt az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciókat jelentett be Oroszországgal, illetve orosz politikusokkal szemben. Hogy milyen hatással lehet a moszkvai vezetésre a kereskedelmi tilalom és a pénzforgalmi korlátozás, arról Deák András Oroszország-szakértőt kérdeztük.

A Gazprom bevétele a földgáz exportjából a duplájára nőtt tavaly, míg az olajkivitelből származó bevétel több mint 50 százalékkal emelkedett. Oroszországnak így érdeke is visszafogni a szénhidrogének szállítását – mondta érdeklődésünkre Deák András Oroszország-szakértő.