Címke: csillagász (39 cikk)

A NASA igazgatója szerint a tartós emberi jelenlét a Holdon már nem álom, hanem a közeljövő valósága. De mikor és melyik nagyhatalom űrhajósai léphetnek majd újra az égitest felszínére? Erről kérdezte az InfoRádió Szabó Norton Olivér csillagászt.

Kedden két orosz és egy amerikai űrhajós indult Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az orosz–ukrán háború ezen a téren nem rázta meg az együttműködést, de az orosz űripari költségvetést megtépázta a fegyveres konfliktus – mondta el az InfoRádióban Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Ötnapos küldetésre indult a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX magán űrvállalat Crew Dragon űrkapszulája. A négyfős legénység Föld körüli pályára állva teszteli majd az új fejlesztésű űrruhákat és a küldetés alatt először hajtanak végre privát űrsétát.

Egy új tanulmány szerint óriási mennyiségű folyékony víz húzódhat meg a Mars felszíne alatt, de a 10-20 kilométer mélyen lévő vizet – amely a felszínen akár óceánokat tölthetne meg –, a gyakorlatban nagyon nehéz lenne elérni. A felfedezésről Kiss László csillagászt, akadémikust, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatóját kérdeztük.

Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – hívja fel a figyelmet a Svábhegyi Csillagvizsgáló

Korábban még sosem küldtek űrszondát a Hold túlsó oldalának arra a részére, amely sosem néz a Föld felé. A kínaiak még a tavaszi misszió előtt átjátszó műholdat indítanak a világűrbe, melynek az lesz a feladata, hogy a Hold túloldalán keringjen, elősegítve ezzel a szondával való kapcsolattartást a küldetés idején – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton csillagász.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.

A DART-misszió teljesítette a küldetését – mondta az InfoRádióban a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Óriásbolygók éjszakájára készül október 1-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Az érdeklődők nemcsak a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz különleges együttállását figyelhetik meg, de kézbe foghatnak meteoritokat, sőt még a bolygókat is megszagolhatják.

Országszerte péntektől rendezik az „Egy hét a csillagok alatt” elnevezésű programsorozat eseményeit. A jövő hétvégéig csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök várják az érdeklődőket a késő esti órákban. A részletekről Kiss Lászlót, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökét kérdeztük.

Erre legutóbb 2004-ben volt példa.

Ez az egyik legnagyobb ismert aszteroida, amelyik az idén megközelíti a Földet.

Néhány napon belül már a második erős napkitörést észlelték a Föld körül keringő műholdak.

A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Olyan fizikai folyamatot fedeztek fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére.

A WASP-103b tömege másfélszer akkora lehet, mint a Jupiteré.

Többszöri halasztás után hétvégén felbocsátották a James Webb-űrteleszkópot. Kiss L. László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint az évtizedek óta fejlesztett, 9 milliárd dolláros eszköz a bolygók lakhatóságával kapcsolatban is tehet felfedezéseket.

Nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósokat annak ellenére sem, hogy repedéseket fedeztek fel a nemzetközi űrállomáson – mondta el az InfoRádiónak az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.