Címke: agykutatás (43 cikk)

A Harvard Medical School kutatói olyan részletekre lettek figyelmesek a betegség kapcsán, amiket az orvostudomány eddig figyelmen kívül hagyott.

Nem feltétlenül csak a kevés alvás tehető felelőssé a reggeli kómásságért. A tudósok szerint egy bizonyos agyi mintázat az oka annak, hogy valaki friss vagy kótyagos-e reggel, nem mindegy ugyanis, hogy milyen alvási fázisból ébredünk fel.

A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek segítségével vizsgálták magyar kutatók a memóriarendszerek kölcsönhatásait. Eredményeik szerint a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak a tanulás során.

A Kínai Agykutató Intézet (CIBR) és az állami tulajdonú NeuCyber NeuroTech közös fejlesztésű agyimplantátuma, a Beinao No.1-t már három páciensbe ültették be, és az év végéig további tíz embernél tervezik a beavatkozást – jelentették be Pekingben.

Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.

Szinte mindenkivel megesett már, hogy például gyors beszéd közben összekeverte gyermekei, szerettei nevét. A kutatók mindenkit megnyugtatnak: nincs szó elbutulásról, ez egy megmagyarázható élettani jelenség.

Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóp segítségével. A felfedezés új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében.

Egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveget fejlesztett ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (HUN-REN KOKI) együttműködve.

A kutatók azonosítottak 13 olyan fehérjét, amik összefüggésbe hozhatók az agy öregedésével, és amik a jövőben az öregedésgátló kezelések célpontjaivá válhatnak.

Amerikai és kínai kutatók oldották meg az agydaganat-kezelés egyik hatalmas problémáját: sikerült átjuttatniuk gyógyszerüket a vér-agy gáton, így a készítmény rögtön meg is támadhatta a rákos szöveteket.

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Vannak, akik nem tudják „időben” abbahagyni az evést – erre találhatott magyarázatot egy kutatócsoport az agyműködést vizsgálva.

Kutatók olyan új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét. Ez a megközelítés eltér a most fő irányvonalnak számító, a toxikus fehérjék felhalmozódását meggátolni kívánó módszerektől, és ígéretesnek tűnik a memóriavesztés visszafordításában.

A képeken nagyon látványos, ám annál károsabb az agyban zajló folyamat. Viszont az eddigieknél sokkal korábban megjelennek a jelei.

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A Katona István vezette kutatócsoport által azonosított ABHD4 nevű fehérje segítségével az epilepszia és az agydaganatok kialakulását is megérthetjük.

Kutyák és emberek vizuálisinformáció-feldolgozását vizsgálták közös kísérletükben magyar és mexikói tudósok. Kiderült, hogy a két fajnál nem ugyanazok a képek hozzák működésbe ugyanazt az agyi területet, hanem a fajtársak látványa, tehát amikor kutya kutyát, ember pedig embert lát. Korábban úgy gondolták, a kutyák a kutyaarcokra érzékenyek, de az új tapasztalatok szerint a fajtársra van megkülönböztetett érzékenységük, az embernél viszont az arc- és nem a fajtárs-preferencia az elsődleges.

Egyre jobban ismerik a tudósok az agy működését, de ezzel egyre bonyolultabb összefüggésekre is bukkannak.

Egy új, az agysérülést érzékelő kommunikációs útvonalat fedeztek fel az agyban magyar tudósok. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja egyrészt új tudománytémát indított útnak az agyi immunfolyamatok vizsgálatával, másrészt a további kutatások új terápiák kidolgozásához vezethetnek a stroke és más idegrendszeri eredetű betegségeknél.