Kövér László azt mondta: a több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben "egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által 2011-ben megalkotott első írott alkotmányunk szerint mi, magyarok a jövőben is önrendelkező és cselekvőképes államban, önazonosságát megőrző nemzetként és demokratikus jogrendben akarunk élni". Az üzenet pedig az idő múlásával nem halkul, hanem erősödik, és az erre adott válasz politikai értelemben világos választóvonalat rajzol azok közé, akik a 21. században a magyar államot, a nemzetet és a demokratikus jogrendet erősítenék, illetve azok közé, akik sorvasztani akarják - tette hozzá.

A házelnök az alaptörvényt közjogi védműnek nevezte, amely olyan alapértékeket véd, amelyek nemcsak a magyar jövő zálogai, hanem olyan értékek, amelyek nélkül a 21. században egyetlen európai állam és nemzet sem lehet sikeres. Azt mondta: politikai példa, mérce és a bátorság forrása lehet mindazok számára, akik közösségi létüket a jövőben is változatlanul államban, nemzetben és demokráciában képzelik el.

A magyar alaptörvény sikere egyben azok kudarcát is jelentheti, akik az államok feletti birodalmi rendszerek, nemzeti identitás és kulturális hagyományok nélküli fogyasztói tömegek és választási legitimációval nem rendelkező, de uralmi helyzetben lévő érdekcsoportok "szép új világát" tervezik - jelentette ki.

Az alaptörvény az egyén és közösség, a jogok és kötelezettségek egyensúlyi állapotát teremti meg. A balliberális politika szemében ez is tűrhetetlen hiba, a családi, vallási vagy nemzeti közösségüket szerető magyar emberek szemében azonban ez az egyik erénye és erőssége - mondta.

Kövér László arról is beszélt: a jövő szempontjából is célszerű volt az alaptörvény megalkotása, mert a Magyarországot és egész Európát fenyegető szupranacionális birodalmi törekvéseknek és kifosztási terveknek csak az önrendelkező, cselekvőképes és egymással is együttműködni képes európai nemzeti államok vethetnek gátat.

Álláspontja szerint a 21. század győztesei nem azok lesznek, akiknek több a pénzük, erősebb a fegyverük és gátlástalanabbak, hanem azon országok és nemzetek, amelyeknek erősebb az önazonosságuk, önbecsülésük és önbizalmuk, ezt üzeni az alaptörvény.

Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntőjében rámutatott: a 2011-es alaptörvény megtestesíti a múlt, a jelen és a jövő generációinak szövetségét, "választ ad arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk", valamint "választ ad értékeinkre, és rögzíti elidegeníthetetlen jogainkat".

Varga Judit szerint az alaptörvény mint Magyarország jogrendszerének alapja "pajzsként védi külső és belső szuverenitásunkat, önazonosságunkat, valamint alkotmányos identitásunkat". Az igazságügyi miniszter arról beszélt: az alaptörvény nem egyszerű alaki szabályok gyűjteménye, hanem "élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk". E formák pedig "keresztény tradícióink, illetve kultúránk megtartása, önazonosságunk védelme", az elszakított nemzettestek iránti felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a családok védelme és a jövő nemzedék boldogulásának biztosítása - mondta a tárcavezető.