Kutya idők jönnek Európa farkasaira; a tagállamok nagykövetei – kettő kivételével – nemrég támogatták a javaslatot, hogy minősítsék le a farkasokat a „szigorúan védettről” „védett” fajjá. A csütörtöki végszavazáson pedig elfogadták, hogy korlátozzák a farkasok védelmét.

Míg az európai gazdák örülnek, addig az állat- és természetvédők felháborodva fogadták a hírt.

A minősített többséggel elfogadott javaslat a gyakorlatban azt jelenti, hogy megkönnyítik a farkasok vadászatát, hogy így tartsák kontroll alatt a populációkat. Az Európai Bizottság javaslatát végül Németország is támogatta (Olaszország, Franciaország, Svédország és Finnország mellett), viszont Spanyolország és Írország ellenezte. A végszavazás előtt néhány kisebb tagállam jelezte, hogy tartózkodik.

Kommentárok szerint a döntés nagy politikai győzelem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számára, mivel az általa személyesen benyújtott javaslat volt egyik ígérete az Európai Néppárt EP-kampányában. Vannak azonban, akik azt sugallják, hogy személyes indokok vezérelték.

EU Downgrades Protection Status of Wolves, Paves Way for Culls https://t.co/Gqq7KnuL49 #biodiversity #livestock #Wolves #EuropeanCommission #tovimacom pic.twitter.com/zsngpyy8KG

— tovima.com (@tovimacom) September 26, 2024

A farkasok egy évszázaddal ezelőtt gyakorlatilag kihaltak Európában, de részben az EU természetvédelmi erőfeszítéseinek köszönhetően megnőtt a számuk, és egyes országokban már több mint 1000 példány él a ragadozóból – jegyzi meg a Telegraph című lap. Az Euractiv szerint pedig az Európai Bizottság összesen 20 300-ra becsülte 2023-ban az egyedek számát.

A vadállatok megítélése közben az európai élet más területeit is magába szívó „kultúrháború” része lett. Míg a (jobbára liberális) állatvédők felháborodva fogadnak döntéseket, amelyek korábban szigorúan védett populációk vadászatát engedélyezik – amit a biológiai sokszínűség védelme elleni bűntettnek tartanak –, addig a gazdák (jobbára konzervatívok, akiket már így is dühös tüntetésekre sarkallt az EU úgynevezett zöld megállapodása) arra panaszkodnak, hogy a ragadozók brutálisan tizedelik a jószágokat.

Spanyolország, Franciaország és Olaszország gazdái szenvedik meg leginkább a vadak támadását – a náluk elpusztult jószág teszi ki az uniós veszteség felét.

Görögország, Németország és Horvátország is „komoly károkat” jelentett az Euractiv szerint. Évente 65 ezer haszonállatot ölnek meg az EU-ban farkasok, főként juhokat és kecskéket (73 százalék) és szarvasmarhát (19 százalék).

A természetvédőket ugyanakkor feldühítette, hogy 2019-ben például Szlovéniában engedélyezték közel 200 medve kilövését, és aktivisták néhány éve a román hatóságokat vádolták meg azzal, hogy korrupt módon adnak „derogációkat” (mentességet) pénzes vadászoknak a barna medvék kilövésére. Az egyik ilyen pénzes vadász Emmanuel liechtensteini herceg volt.

Viszont annak nyomán, hogy 20 év alatt 26 embert öltek meg és 274-et sebesítettek meg az állatok, és az idén egy tizenéves túrázót mart halálra egy medve, a román parlament engedélyt adott közel 500 állat kilövésére. Az aktivisták válasza az ember elleni támadásokra általában az, hogy a megelőzésre kell összpontosítani és a „problémás” egyedek megsemmisítését fogadják el általános vadászat helyett.

Von der Leyen lova

A vita közepette most a védett státuszú medvékhez hasonlóan jobban vadászhatóvá válnak a farkasok is. Kivételes esetekben már eddig is engedélyezett volt rájuk vadászni (az uniós állatvédelmi intézkedések, a Berni Egyezmény alóli mentességgel). Finnországban, Norvégiában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában korlátozott mértékben legális farkasvadászatot folytatnak, de ez most szélesebb körben elterjedhet.

A szavazásnak politikai színezetet adott, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének kedvenc lovát, Dollyt 2022 szeptemberében egy farkas marta halálra a politikus németországi otthonában.

A lelkes lovagló és hétgyermekes von der Leyen asszony elmondta, hogy családját „szörnyen megviselte” a 30 éves ló elvesztése.

Az „elkövetőt” DNS-minta alapján azonosították és megállapították, hogy a GW950m néven ismert farkas oltotta ki a póni életét. A kilövését lehetővé tévő engedély azonban lejárt, mielőtt levadászhatták volna, ami azt jelenti, hogy még mindig szabadon élhet.

Bár von der Leyen azt mondta, hogy a farkasok „komoly veszélyt jelentenek a jószágra és lehet, hogy az emberre is”, a fokozódó hangulatban Brüsszel végül kénytelen volt hivatalosan is tagadni, hogy az „EB-főnök” úgymond Dolly halála miatti bosszúból beavatkozott volna az engedélyezési eljárásba. A hivatalos közlés szerint a GW950-es ordas kilövési engedélyét még azelőtt benyújtották, hogy az megölte volna a lovat.

Tiltakoznak az állatvédők, mások szerint viszont már időszerű lépni

Az Eurogroup for Animals nevű állatvédő szervezet szerint ugyan a farkaspopuláció valóban növekedett, de nem érte el a „kedvező” természetvédelmi státuszt. A csoport ezzel érvelve ítélte el a döntést, amely szerinte „súlyosan veszélyezteti az elmúlt évtized természetvédelmi erőfeszítéseit és a politikát a tudomány elé helyezi”.

„A farkasok a szövetségeseink, nem pedig az ellenségeink, és nagyon fontos, hogy megvédjük őket”

– mondta Léa Badoz, az Eurogroup for Animals képviselője. A farkasok vadászatának tiltását sürgető petíciójukat (amit több száz civilszervezet támogatott) eddig több mint 300 000 uniós polgár írta alá.

„Ez egy nagyon felháborító lépés, azt mutatja, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyják polgáraik hangját és a tudományt” – fogalmazott az aktivista. „Arra kérjük a berni egyezmény többi aláíróját, hogy utasítsák el ezt a javaslatot” – mondta még a csütörtöki szavazás előtt, de a tagállamok többsége nem hallgatott rá.

Devastating news for wolves in Europe - EU member states voted to ⬇️ wolf protections from "strictly protected" to "protected." This will allow for hunting.

300+ groups opposed the change, knowing it's unscientific + will lead to slaughter of wolves. https://t.co/LjpWJO61hS

— Wolf Conservation Center ? (@nywolforg) September 25, 2024

Az aktivisták szeretnek olyan kutatásokat is idézni, amelyek szerint a vadászat nem hatékony eszköz a jószágok elleni támadások kivédésére. „Nincs rá bizonyíték, hogy csökken a haszonállatok elvesztése... sőt növelheti is a támadások gyakoriságát, mert a vadászat megbolygatja a farkasok hierarchiáját” – írták civil szervezetek az uniós nagyköveteknek a szavazás előtt.

Egy másik érvük az, hogy „a farkasok kulcsfontosságúak az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából”, és hogy „a biológiai sokszínűséget sújtó jelenlegi válságban” ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni”.

Viszont von der Leyen Európai Néppártjának (EPP) jobbközép európai parlamenti képviselői, akik a júniusi uniós választások előtt a farkasok védettségének leminősítéséért kampányoltak, úgy nyilatkoztak, a döntés egy „régóta esedékes folyamat” kezdete, amelynek célja az, hogy kontroll alá kerüljenek a farkaspopulációk.

„Ahogy ezek a populációk növekednek, úgy kell módosulnia a természetvédelmi státuszuknak is” – mondta Alexander Bernhuber, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának néppárti tagja.

Olaszország volt az egyik olyan ország, amely a leghangosabban követelte védettségi státusz leminősítését. A farkasok az 1970-es évekre a kihalás szélére sodródtak Olaszországban, akkor a populáció mindössze 100 egyedre csökkent. Jelenleg viszont a becslések szerint már 3300 példány élhet Itáliában.

„Ez egy olyan fejlemény, amely elégedettséggel tölt el minket”

– fogalmazott Paolo Borchia, a jobboldali Liga párt olasz európai parlamenti képviselője a szavazásról.

„Elfogadhatatlan, hogy évekbe telt, mire lépni tudtunk, miközben mindenki számára világos a helyzet” – utalt arra, miért üdvözli, hogy könnyebben lehet majd farkasra vadászni az EU-ban.